Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK II. RÁKÓCZI GYÖRGYRŐL - Balogh Judit: Politikaformáló székely főemberek II. Rákóczi György Erdélyében V/1189
SZÉKELY FŐEMBEREK II. RÁKÓCZI GYÖRGY ERDÉLYÉBEN 1207 amely elmondja, hogy Menaság faluban a Pottiand (Potyánd?) nevezetű terület is a Petki által örökölt Mikó-örökséghez tartozott, ám a pottiandi emberek „zaklatták" Petki Istvánt, vagyis nem engedték, hogy „békében bírja".113 Ugyanazt az erőszakos fellépést látjuk itt a szék közössége részéről a kiemelkedő birtokosokkal szemben, mint félévszázaddal korábban Udvarhelyszéken, vagy pár év múlva Háromszéken Béldi Pál esetében. Ez a rendkívül forrongó közhangulat jól mutatja az éppen folyamatban lévő társadalmi változásokat. A pár év alatt kívülről érkezettként hatalmat szerzett Petki a források szerint maga is morózus, igazi katonaember volt, hamar kiváltotta az ellenszenvet önmagával szemben.11 4 A harmincas évek közepén már jelentős hatalommal bíró Petki 1635-ban már nős ember volt, házasságában talán katonai kapcsolatai játszottak szerepet. Sükösd György, az apósa a fejedelem mezei kapitánya volt, aki a Küküllő megyei Alsórákoson volt birtokos, és nem lehetett szegény ember, 1624-ben ugyanis négy sarkos várkastélyt építtetett. Orbán Balázs „hatalmas unitárius főúr"-ként említi,11 5 akinek a gyönyörű síremléke és kőkoporsója Nagyteremiben található. Petki István elit rokonokat szerzett a Sükösd családba való benősüléssel, a másik Sükösd-lányt ugyanis uzoni Béldi János vette feleségül, így tehát a Béldi családdal is sógorságba került. Sükösd György ugyan 1631-ben meghalt, a házasság azonban az említettek miatt remekül szolgálta Petki István felemelkedését. Felesége révén már 1635-ben birtokokat szerzett Udvarhelyszéken Homoródszentpéteren és Újfaluban, valamint birtokrészeket az Alsó-Fehér megyei Somborban.11 6 Az ifjú házasok Lázárfalvára költöztek, és Petki ezt a települést szemelte ki birtokközpontjának, mert már 1640-ben megkezdte itt egy családi kastély felépítését.11 7 Közben 1636-ban további birtokokat szerzett Csíkkozmáson és 1637-ben Borsovában, valamint tusnádi birtokait is gyarapította.11 8 1639. május 22-én nagy birtokadományt juttatott neki I. Rákóczi György, amivel hadi érdemeit díjazta.11 9 Ebben az adománylevélben a Mikesek lányrablásának a története is szerepel, amiből kiderül, hogy a Mikes család pozícióvesztését Petkinek is sikerült kihasználnia. Petki 300 forintot fizetett Mikes Zsigmond korábbi zabolai, pávai és kovásznai birtokaiért, amelyek a kincstárra szálltak, sőt a lányrablásban szintén elmarasztalt Majos Ferenc teleki birtokai is neki jutottak.120 A negyvenes évek folyamán örökölte meg nagynénje, Petki Erzsébet birtokait, akire négy férje, köztük Balássy Mihály,12 1 komoly vagyont hagyott. Ekkor ke-113 Endes Miklós: Csík-, Gyergyó-, Kászon székek (Csík megye) földjének és népének története 1918-ig. Bp. 1938. 112. 114 Bíró Vencel: Altorjai gróf Apor István és kora. Kolozsvár 1935. 15-20. 115 Orbán B.: Székelyföld i. m. 138-146. 116 MOL F 1, Libri regii 21. 85-86. 117 Kis B.: A Petki család i. m. 97-110. 118 Uo. 119 Uo.; MOL F 1, Libri regii 12. 184-185. 120 Uo. 121 Uo. Marosszéken Remete, Harczó, Szabéd, Szentanna, Somosd, Folyfalva, Bodon, Koronka, Odorfalva településeket örökölte Balássy Mihálytól az özvegy, Udvarhelyszéken Maksa, Magyarzsákod, Andrásfalva településeket, a vármegyei területeken Torda vármegyében Hétbükk, Küküllő
