Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK II. RÁKÓCZI GYÖRGYRŐL - Balogh Judit: Politikaformáló székely főemberek II. Rákóczi György Erdélyében V/1189
1208 BALOGH JUDIT rült Petki birtokába Szentanna, Jobbágyfalva, Marosszentgyörgy, valamint udvarfalvi, remetei, csejdi, mogyorósi és libáncsi részbirtokok.12 2 Ezzel fontos marosszéki területek felett szerzett befolyást, így birtokai már Csíkszékben, Marosszéken és a vármegyei területeken is tekintélyes méretűre nőttek, ezért pedig súlya a csíki nemesekhez képest hatalmas lett. Sőt, Csíkban újabb adományt kapott Vacsárcsi, Szentmihály, Menaság, Kozmás és Csekefalva településeken.12 3 A nagy tekintélyű főkapitány közben minden széki eseményt is irányított, az 1644. évi hadjárat előtt lustrât tartott a székben 1643-ban.124 A törvényhozás elnöklését sem engedte ki a kezéből.12 5 (L. a Függelékben a 3. ábrát) Mire II. Rákóczi György uralomra került, már Petki István csíki hatalma megkérdőjelezhetetlen volt. Jól mutatja ezt, hogy az ötvenes évekre már többeket nevezett szervitorának, ami a székely nemesek között abszolút rendhagyónak tekinthető. Komoly kliensi hálózatot épített tehát ki már a század közepére, amely tagjainak adományok juttatását is kijárta a fejedelemnél. Ilyen szervitora volt csíkszentmártoni Bodó Bálint, akinek lófősítő oklevelet adatott 1653 márciusában,126 valamint csíkszentsimoni Endes Miklós lófő, akit udvari familiárisának nevezett az oklevél, akinek 1659-ben nemességet adományoztatott.127 1652-ben komoly szerepet játszott a gyermek Rákóczi Ferenc fejedelemmé választásában.12 8 1653-ra az egész erdélyi elit legfontosabb tisztségeit is elnyerte. Bár jogi ismereteiről nincsenek adataink, természetesen ő is részt vett az erdélyi törvénykönyv megalkotásában. Az I. Rákóczi György halála után a hatalmi vákuumot12 9 érzékelő Kemény János a korábbinál is nagyobb aktivitásba kezdett, hogy befolyását növelje az erdélyi politikában. A Petkivel együtt Bethlen udvarában nevelkedett Kemény ekkor kezdte meg a fejedelmi tanácsba delegálni a hozzá közel állókat, elsőként éppen régi barátját, Petki Istvánt. Az ekkor kezdődött moldvai hadjáratban is együtt harcoltak, Szucsava bevétele pedig tovább növelte Petki tekintélyét. A már korábban említett lengyel indigenátus megszerzése az erdélyi nemesek rangsorában is az első öt főúr közé emelte. 1656-ban már nemcsak fejedelmi tanácsosként, de főudvarmesterként is emlegették a források.13 0 Az év márciusában adományként megszerezte a Marosszékben található Szentgyörgynél a Székes patakon lévő híd vámjának a szedési jogát.13 1 Ekkor felsorolt címei a csíki főkapitányság mellett a főudvarmester és a belső tanácsos volt. vármegyében Fületelke, Oláhzsákod, Domáld, Belső-Szolnok vármegyében pedig az ősi birtokközpontnak számító Véczke településen lévő jószágot nemesi kúriával. 122 Kis B.: A Petki család i. m. 97-110. 123 Uo. 124 Kis B.: A Petki család i. m. 97-110. 125 SZOKL VI. 191.; Balogh Judit: II. Rákóczi György és a székelyek. In: Szerencsének elegyes forgása i. m. 354. 126 MOL F 1, Libri regii 29. 190-191. 127 MOL F 1, Libri regii 30. 209-210. 128 Kis B.: A Petki család i. m. 97-110. 129 Az öreg és tekintélyes, erőskezű „öreg" Rákóczihoz képest fia fiatal volt, és talán az udvar is érzékelte vele szemben apja bizalmatlanságát, uralma kezdetén minden bizonnyal jelentős volt a kontraszt apa és fia között. 130 Kis B.: A Petki család i. m. 97-110.
