Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK II. RÁKÓCZI GYÖRGYRŐL - Balogh Judit: Politikaformáló székely főemberek II. Rákóczi György Erdélyében V/1189
1202 BALOGH JUDIT A Mikes testvérek egyike a művelt és tehetséges Mikes Mihály volt, aki európai peregrinációja során nemcsak elméleti képzésben részesült, de modern tüzérségi ismereteket is elsajátított.8 1 Mivel apja, aki 1635-ben halt meg, tanácsúr és főlovászmester volt, legtehetségesebb fiának lehetősége nyílt a tanulásra. 1628 és 1630 között a bécsi egyetem jezsuita kollégiumában tanult, majd Erdődy György kíséretében öt esztendőn át peregrinált Európában. Járt Leidenben és Itáliában is folytatott tanulmányokat.82 Az említett lányrablást követően 1639-ben már kegyelmet kapott, ekkor visszatért Erdélybe, és a fejedelem szolgálatába állt. Első szolgálati helye az udvari lovasság volt.8 3 A harmincéves háborúba bekapcsolódó Rákóczi a tüzérség parancsnokává tette a tehetséges Mikest, aki katonai sikereket aratott, Jármy Ferenccel együtt vezette a székely hadakat, amelyek Regéc várát is sikerrel ostromolták.8 4 1648-ban diplomáciai feladatokat is kapott, tárgyalt a kurlandi herceggel és a brandenburgi választófejedelemmel is.8 5 1649-ben sikeresen szerezte vissza családjának a korábban elveszített marosújvári uradalom egy részét. 1650-ben, amikor II. Rákóczi György seregei is közreműködtek a moldvai vajda elűzésében, Mikes újabb katonai sikereket aratott. Az apjánál gyengébb és persze jóval fiatalabb új fejedelem viszont nem tudta megállítani Kemény János előretörését, aki megszerezte az udvari lovasság főkapitánya címét. Mikes a helyetteseként tevékenykedett, és ez a „munkakapcsolat" elmélyítette kettejük barátságát. Az 1653. évi hadjáratban is alvezérként harcolt Kemény mellett. Ezekben az esztendőkben a lengyel uralkodó segítségére rendelt erdélyi seregrész főparancsnoka volt, közben pedig évente követi szolgálatot teljesített a lengyel királynál. 1654. május 22-én ő ment Klobusiczkyval Varsóba a katonai segítségért hálás uralkodóhoz, aki lengyel indigenátust ajánlott fel néhány erdélyi főúrnak.8 6 Mivel ily módon a fejedelem „lengyel szakértőjévé" vált, természetes volt, hogy 1655-től folyamatosan jelen lehetett a szövetségi tárgyalásokon kezdődően.8 7 Az udvari ranglétrán egyre feljebb jutó Mikes emellett elkezdte a Székelyföldön kívüli birtokok gyűjtését is, ami arra utal, hogy saját személyes karrierjét nem vagy nem kizárólag Háromszéken belül képzelte el. (L. a Függelékben a 2. ábrát) Mikes már 1649-ben megszerezte az Alsó-Fehér megyében fekvő Marosújvár és Csongva birtokrészeit a Belső-Szolnok területén található Nagydebrikkel együtt,8 8 majd 1652-ben Alsó-Fehér megye több településén nyert birto-81 Horn /.: Tündérország útvesztői i. m. 253.; Haller Gábor naplója. ETA IV 19-20.; Katona Imre: A Mikesek Vas megyei kapcsolatai. Savaria 13-14. (1979-1980) [19841 307-324.; Szabó M. -Tonk S.: Erdélyiek egyetemjárása i. m. Nr. 1949. 82 ETA IV 19-20. 83 Lázár Miklós: Erdély főispánjai. 1540-1711. Bp. 1889. 196-199. 84 Szádeczky-Kardoss L.\ A székely nemzet i. m. 188. 85 Horn /.: Tündérország útvesztői i. m. 253. 86 Végül a gyermek I. Rákóczi Ferenc mellett Kemény János és Petki István kapta meg a lengyel indigenátust. 87 Erdély és az északkeleti háború. I—II. Szerk. Szilágyi Sándor. Bp. 1890-1891. I. 103., 109., 236., 280-297., valamint ezekre 1. még Kármán Gábor e számbeli tanulmányát. 88 MOL F 1, Libri regii 25. 87-88.
