Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK II. RÁKÓCZI GYÖRGYRŐL - Balogh Judit: Politikaformáló székely főemberek II. Rákóczi György Erdélyében V/1189
SZÉKELY FŐEMBEREK II. RÁKÓCZI GYÖRGY ERDÉLYÉBEN 1203 kot.8 9 Még 1655-ben Belső-Szolnok megyében is birtokot szerzett, Felsőszűcs nevű településen.9 0 Ekkori titulusa az udvari lovasság alkapitánya és táblai ülnök volt. 1656-ban a fejedelem kinevezte fejedelmi tanácsosává és kancellárrá is.9 1 1656-ban újabb birtokadományokat kapott, ami megerősíti Horn Ildikó feltételezését, miszerint II. Rákóczi György a fiatalabb Mikes Mihály támogatásával Kemény János súlyát igyekezett kissé kompenzálni. Kemény tekintélye azonban olyan nagy volt, hogy a kancellári cím ellenére sem Mikes, hanem Kemény maradt a döntések meghozatalának a kulcsfigurája.9 2 Az 1657. évi lengyelországi hadjáratban Mikes is részt vett, itt azonban már nem tüzéri képzettségét, hanem diplomáciai képességeit hasznosította a fejedelem. Kancellárként a kijelölt erdélyi tárgyaló volt, aki Czarny Ostrówban a fejedelem nevében aláírta a békeokmányokat. Később Rákóczi szűkebb kíséretében volt, amikor a fejedelem hazamenekült a lengyel kudarcot követően. Itthon neki is fontos szerepe volt abban, hogy Rákóczi a lemondása után is megtarthatta erdélyi birtokait.9 3 Később, egészen Rákóczi haláláig kitartott mellette. Kemény János tatár fogságba kerülése után ő lett a fejedelem seregének a vezére, és ő vezette azt a sereget is, amely a Barcsay Ákos által behívott török csapatokat Balázsfalvánál bekerítette. Később a hadaival Brassót is bevette, ahová korábban Barcsay menekült a Rákóczi-pártiak támadása elől. 1660 januárjában Nagyszeben ostromához is hozzákezdett. A vezénylete alatt harcoló székelyek támadása nagyon erős volt, ám az ostromot félbe kellett hagyni a török sereg közeledtének a hírére. Mikes és serege innen vonult Gyalu irányába és részt vett a szászfenesi csatában is, ahol Rákóczi György halálos sebet kapott. Mihály Barcsayval szemben még hősiesen védelmezte Ecsed várát, noha a török vezér testvérének, Jánosnak a megölésével fenyegette őt. Az erdélyi harcokban ekkor már a Mikes család több tagja is részt vett: Mihály egyik unokatestvére, György, valamint két testvére, János és Kelemen. Amíg Mihály az udvarban forogva építette a családja karrierjét, addig a família többi tagja Háromszéken igyekezett visszaszerezni a család hatalmát a Basákkal szemben. A széki periratok alapján egyértelmű a munkamegosztás a családtagok között, Mihály gyakorlatilag nem szólt bele a széki történésekbe. Nem így testvérei, akik közül elsősorban Kelemen igyekezett a Mikesek számára minél több szimpatizánst szerezni. Kelemen a széken belül nősült, a szintén ősi Kálnoky családból származó Zsuzsannát vette feleségül. Mihály birtokszerzései révén az ő feladata volt a folyamatosan gyarapodó birtokok egyben tartása. Mikes Kelemen viszont ekkor még túl fiatal volt ahhoz, hogy egyedül képviselje a széken belül a Mikeseket. Ezért az 1652-1656-ban Zágonban birtokos Mikes György volt a család széki tevékenységének a szervezője, különösen a Nemes és Jankó családokkal igyekezett szoros kapcsolat kiépítésére. Az ötvenes évek jól 89 Uo. 25. 573-574. Offenbánya, Csorra, Szarvas, Munczel és Brezest településeken szerzett birtokrészeket. 90 Uo. 29. 515-517. 91 Horn /.: Tündérország útvesztői i. m. 253. 92 Uo. 246., 250-252. 93 EOE XI. 265-357.
