Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK II. RÁKÓCZI GYÖRGYRŐL - Balogh Judit: Politikaformáló székely főemberek II. Rákóczi György Erdélyében V/1189
SZÉKELY FŐEMBEREK II. RÁKÓCZI GYÖRGY ERDÉLYÉBEN 1201 menekülnie kellett, az egyik testvérét, Pétert is elfogták, hogy szóra bírják a bátyja hollétéről. A Mikes-Basa küzdelem itt már nem kizárólag a különböző fejedelmi pártok közötti harcot jelentette, hanem a széken belüli hatalomért is folyt a harc. 1660 augusztusára úgy tűnt, hogy Basa Tamás újra átvette a hatalmat a széken belül.7 8 Maga mellé állította a Kún, a Nemes, a Daczó és a Kálnoky családokat. I. Apafi Mihály fejedelemmé választását (1661) követően 1662-re belső tanácsosi címet szerzett, Kézdiszékről átterjeszkedett Orbaiszékre is, és folyamatosan növelni tudta a birtokait. 1662. június l-jén Apafi a Kolozsvár melletti táborában megadományozta a hozzá hűséges székely nemest, és Kovásznán, Páván és Zabolán, valamint Léczfalván adományozott neki újabb birtokrészeket.7 9 A széki kapitányi címet azonban, talán hajlott korára tekintettel (hetvenedik életéve felé közeledett), Basa nem tudta visszaszerezni. 1667-ben viszont még életben volt akkor, amikor Bethlen Miklós megkérte az unokája, Kún Ilona kezét.8 0 A Basa család hatalomépítését akadályozta az, hogy bár Basa Tamás kétszer is megnősült, csupán egyetlen leánya érte meg a felnőttkort. Első feleségétől, Mikes Katától született lánya, Heléna, aki osdolai Kún István felesége lett. Második feleségétől, Szalánczy Erzsébettől már nem született gyermeke, vagy jelenleg még nem tudunk róla. A családja pedig leányunokájában, Kún Ilonában kihalt. A Mikesek a széken belül és a fejedelmi udvarban Háromszék másik, a 17. század húszas-harmincas éveiben jelentős emelkedésnek indult családja a Mikes volt. Ez a család a székely tradícióban az ősi, székely eredetű famíliák között van számon tartva. A család a 16. század végén katonai szolgálataiért jelentős birtokadományokban részesült, két Mikes testvér pedig Székely Mózes seregében harcolt az erdélyi Mohácsként számon tartott brassói csatában (1603), ami után Gioirgio Basta generális kivégeztette őket. A Mikes család tagjai is azok közé tartoztak, akik Bethlen Gábor uralma alatt jelentős rangemelkedést könyvelhettek el. Mikes Zsigmond többször volt Bethlen portai követe, aki hűségéért 1626-ban jelentős birtokokat kapott, ugyanis Szalánczy György családjának fiú ágon történt kihalása után megszerezte annak zágoni jószágait. A felfelé ívelő karriert azonban megakasztotta I. Rákóczi György uralkodása. A református fejedelmet feltehetően zavarta a katolikus Mikesek gyors hatalomra kerülése és súlyuk ilyen mértékű növekedése, és talán csak az alkalomra várt, hogy ezt a folyamatot valahogyan lelassítsa. A harmincas években három Mikes fivér romantikus leányrablása erre megfelelő indokot szolgáltatott. Az ítélet ugyan fej- és jószágvesztés volt, ám Rákóczi utóbb megkegyelmezett. 78 Uo. 387. 79 MOL F 1, Libri regii 30. 468. 80 Bethlen Miklós élete leírása magától. In: Kemény János és Bethlen Miklós művei. Szerk. V Windisch Éva. Bp. 1980. 624-627.
