Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK II. RÁKÓCZI GYÖRGYRŐL - Balogh Judit: Politikaformáló székely főemberek II. Rákóczi György Erdélyében V/1189
SZÉKELY FŐEMBEREK II. RÁKÓCZI GYÖRGY ERDÉLYÉBEN 1199 nyat. 1639. június 2-án a kézdiszéki Dálnokon malmot szerzett a Feketeügy nevű folyón.5 9 (L. a Függelékben az 1. ábrát) A Mikesek visszaszorítása azért is felelhetett meg a fejedelem politikai szándékainak, mert éppen ebben az évtizedben döntött a református egyháznak a korábbinál erőteljesebb támogatása mellett a többi felekezet rovására. A református Basa, aki egyre látványosabban tört Háromszék mind nagyobb területeinek a megszerzésére, a maga erőszakosságával ehhez a tervhez remek szövetségesnek tűnt. A kálvini irány iránti harcos elkötelezettségét mutatja, hogy Zabolán, ahol a 16. század végéig nem gyökeresedtek meg a reformáció tanai, a 17. század elejétől már az egész települést reformátusnak említették.60 Lehetséges tehát, hogy az a Basa Tamás, aki 1644-ben új harangot öntetett a zabolai református templomnak, a gyülekezetet pedig folyamatosan támogatta, hiszen még 1666-ban is tornyot építtetett a templomhoz,6 1 részt vett a kálvini reformáció akár erőszakos terjesztésében is. A katolikus Mikesek településén a katolicizmus ilyen mértékű visszaszorulása legalábbis erre enged következtetni. A faluban szolgált művelt református lelkészek és az innen peregrinációra indult diákok egészen kivételesen nagy száma azt sugallja, hogy Basa bőkezű támogatója volt egyházának.6 2 I. Rákóczi György így tehát Háromszéken szövetségesének tudhatta Basa Tamást, akit ezért 1642-ben a fejedelem támogatásával megválasztottak Háromszék főkirálybírójának.6 3 Bár a szakirodalom egy része már ekkortól széki főkapitánynak nevezi, valószínűbb, hogy a főkapitányságot csak leghamarabb 1650-ben, esetleg 1653-ban nyerte el. A háromszéki befolyása így is jelentős volt. 1644-ben a fejedelemmel tartott a magyar királysági hadjáratában, ahol összekülönbözött a fiatal II. Rákóczi Györggyel, aki ezért megintette őt.6 4 Apja azonban hasznosnak ítélhette a székely nemes szolgálatait, mert már 1645-ben Konstantinápolyba küldte portai követségbe.6 5 1649 novemberében újabb birtokokat is szerzett, Teleken, Kovásznán, Páván, valamint Zabolán, és újabb malomhoz is jutott ekkor.6 6 Noha II. Rákóczi György bizalmatlan volt az agresszív székely nemessel szemben, mégis megtartotta őt a tisztségeiben, sőt előléptette azáltal, hogy először széki főkapitánnyá tette, majd pedig 1653-ban beválasztotta őt a fejedelmi tanácsba is.6 7 Az év folyamán vizsgálóbiztos volt Kemény János és Serédy István mellett a szászok visszaéléseinek kivizsgálásakor. Még ugyanekkor delegál-59 MOL F 1, Libri regii 22. 133. 60 Sípos Gábor: Háromszéki egyházszervezeti viszonyok 1581-ben. Református Szemle (2003: 6. sz.) 635-637. 61 Orbán B.: Székelyföld i. m. 140. 62 http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Zabola/pages/016_a_schola_felette.htm (A letöltés dátuma: 2012.06.12.) 63 Trócsányi Zsolt: Erdély központi kormányzata 1540-1690. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai III.: Hatóság- és hivataltörténet 6.) Bp. 1980. 23. 64 Okmánytár II. Rákóczy György diplomáciai összeköttetéseihez. Szerk. Szilágyi Sándor. (Monumenta Hungáriáé Historica I.: Diplomataria XXIII.) Bp. 1874. 230. 65 Szádeczky-Kardoss L.: A székely nemzet i. m. 181-189. 66 MOL F i, Libri regii 27. 199-200b. 67 Horn /.: Tündérország útvesztői i. m. 251.
