Századok – 2012

KÖZLEMÉNYEK II. RÁKÓCZI GYÖRGYRŐL - Balogh Judit: Politikaformáló székely főemberek II. Rákóczi György Erdélyében V/1189

1200 BALOGH JUDIT ták abba az országgyűlési bizottságba is, amelynek feladata volt az írásba fog­lalt törvények felülvizsgálata.6 8 A bizottságban Petki István mellett ő volt a má­sik székely nemes. Ezeket a megbízatásait minden bizonnyal annak köszönhet­te, hogy a fejedelem még nála is jobban tartott attól a Kemény Jánostól, aki egé­szen mesterien építette saját kapcsolati hálóját a székely nemességen belül, hí­vévé téve a vagyona visszaszerzésén munkálkodó Mikes Mihályt és Csíkszék ekkoriban felemelkedő új hatalmasságát, Petki Istvánt is. Nem véletlen, hogy éppen akkor került Basa Tamás a fejedelmi tanácsba, amikor a Kemény barát­jaként ismert Petki is tanácsos lett, és amikor a későbbi fejedelemnek sikerült udvarhelyszéki kapitánnyá kineveztetnie öccsét, Kemény Boldizsárt. Támoga­tása és megerősítése jeléül ekkor Rákóczi Kézdiszékben meg is adományozta Basát, hogy erősítse széken belüli súlyát.6 9 Az 1653. és az 1655. évi hadjáratok tovább erősítették Kemény és körének a befolyását, amit a fejedelem Basa há­romszéki hatalmának növelésével igyekezett ellensúlyozni. Nemes János nap­lója jól mutatja, hogy Basa 1654-ben a széki nemesség legnagyobb részével fo­lyamatos kapcsolatban volt, a házánál gyűléseket tartott nekik.7 0 Az 1655. évi hadjárat idején Kemény János, aki a hadjárat fővezére volt, meg is alázta riválisát, a háromszéki kapitányt, amikor a nála alacsonyabb ran­gú Boros János parancsnoksága alá osztotta be,7 1 ami újra kiváltotta engedet­lenségét. Boros augusztusi jelentésében7 2 olyan negatív képet festett Basa hoz­záállásáról, hogy sikerült rávenni az addig hezitáló fejedelmet a háromszéki fő­kapitány leváltására. Hogy ez pontosan mikor történt meg, arra jelenleg még nincsen adat, az bizonyos, hogy 1658-ban már Mikes Kelemen volt Háromszék kapitánya, ami egyértelművé tette a Kemény-párt győzelmét e területen is.73 Basa Tamás széken belüli tekintélye azonban a továbbiakban sem csökkent, amit jól mutat az, hogy Nemes János még a lengyelországi hadba induláskor is kapitánynak nevezte.7 4 A lengyelországi hadjáratban Basa részt vett, ám tatár fogságáról nincsen forrásos adatunk, sőt már 1658-ban bizonyosan otthon volt.7 5 Nem törődött bele a leváltásába, amiért valószínűleg a fejedelmet is hibáztatta, ezért nem­csak saját maga közeledett Barcsay Ákos köréhez, de egész Háromszéken szer­vezkedni kezdett az új fejedelemjelölt érdekében, és már október 17-én maga eskette Barcsay hűségére a széki elit hozzá hajló tagjait, köztük Nemes Já­nost.7 6 1659-ben tovább folytatta a szervezkedést, és a Nemes família tagjain kí­vül Barcsay pártjára állította Kún Istvánt és Káinoki Mihályt is. 1660-ban a széken belül a Mikesek kerültek fölénybe, az ellenük szegülőket elfogták, egy Bögözi nevű székely nemest felakasztattak elrettentésül.7 7 Basa Tamásnak így 68 EOE XI. passim. 69 MOL F 1, Libri regii 29. 209. 70 Nemes János naplója. Történelmi Tár (1902) 245. 71 Horn /.: Tündérország útvesztői i. m. 251. 72 Boros János jelentése II. Rákóczi Györgyhöz. Okmánytár i. m. 230. 73 SZOKL VI. 215-222. 74 Nemes János naplója i. m. 249. 75 Uo. 251. 76 Uo. 377. 77 Uo. 381.

Next

/
Thumbnails
Contents