Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK II. RÁKÓCZI GYÖRGYRŐL - Balogh Judit: Politikaformáló székely főemberek II. Rákóczi György Erdélyében V/1189
1194 BALOGH JUDIT get irányító Geréb András maga is székely primőr volt Udvarhelyszéken. 25 Vezérletével ez a gyalogos hadtest valódi profizmusra tett szert, aminek nyilván jelentős szerepe volt a legendás sztrazsnicei győzelemben. Tény tehát, hogy Bethlen nem a székelység egészét, és nem elsősorban az ekkorra harcértékét tekintve megfogyatkozott könnyúlovasságot használta a harmincéves háború során, hanem a hadügyi forradalom reformjához jobban igazodó, professzionális és állandóan fegyverben tartott kék darabontokat. Bethlen Gábor a székely társadalom többi részének a „hasznosítását" is szem előtt tartotta, és elődeinél is tudatosabban, nagyobb számban vonta be őket a diplomáciai, követi munkákba. Bár uralma alatt a székely nemesek közül többen szerepeltek a nyugati követjárások alkalmával is, ilyen volt „kreatúrája", Mikó Ferenc vagy az uralma elején még kancellári hivatalt betöltő Péchy Simon.2 6 A diplomáciában alkalmazott székelyek döntő többsége azonban a török követségeket bonyolította, ezzel szabályosan beletanulva a külügyi szolgálatba.2 7 Emellett az addig alkalmanként vagy csak egy-egy székely nemes számára elérhető udvari karrier is megnyílt a székely elit tagjai számára, Bethlen fejedelemségétől kezdve ugyanis mindig voltak székely tagjai is a fejedelmi tanácsnak. Bethlen, aki szívesen hangoztatta azt, hogy ő megtartani igyekszik a székely haderőt, Bocskait és az európai hadi változásokat követve már elsősorban az ütőképes székely sereg fenntartásában volt érdekelt, és nem a tradicionális székely hadviselés megőrzésében. Ezt igazolja az az 1622-ben született rendelkezés, amelyben először döntött úgy a fejedelem, hogy a magukat a katonáskodás elől jobbágyul kötőket megadóztatja, ezzel mintegy legalizálva azok jobbágyi állapotát és némileg el is vágva annak a lehetőségét, hogy szabad állapotukba visszakerülhessenek.2 8 A Bethlen által megkezdett székelypolitika számos elemét továbbvitte I. Rákóczi György fejedelem is. Ilyen volt a székelyek megtartása a fejedelmi tanácsban, valamint viszonylag nagyszámú székely nemes alkalmazása a török követségekben és egyéb diplomáciai szolgálatokban.2 9 A reformáció elterjedése által megteremtődött tanulási lehetőségek sok székelynek adtak módot akár külföldi peregrinációra is, ami megnövelte esélyeiket a kancelláriára vagy valamely hivatalnoki tisztségbe való bekerülésre. Az „öreg" Rákóczi György székelypolitikája mindazonáltal nem volt annyira kidolgozott és minden részletében kimunkált, mint elődjéé. A hadsereg európai színvonalra emelésének nyomai például nem láthatók a politikájában, ezzel kapcsolatos tevékenysége egyértelmű visszalépés volt. A székelyeket jelentős számban foglalkoztatta seregében, ám újra előtérbe került a könnyűlovasság szerepeltetése. Ezért 1635-ben saját maga vezette az összeírást, és egyúttal tájékozódott a székely társadalom különböző rétegeinek helyzetéről és panaszairól is.3 0 25 Benkő Elek - Székely Attila-. Középkori udvarház és nemesség a Székelyföldön. Bp. 2008. 96.; Balogh J.: Székelyföldi karrierek i. m. 193-202. 26 Horn /.: A fejedelmi tanács i. m. 1002-1003., 1020., 1021. 27 Szádeczky-Kardoss L.\ A székely nemzet i. m. 173-179. 28 EOE Vni. 541. 29 Szádeczky-Kardoss L.: A székely nemzet i. m. 181. 30 SZOKL Új sorozat, V 5-12.
