Századok – 2012

KÖZLEMÉNYEK II. RÁKÓCZI GYÖRGYRŐL - Balogh Judit: Politikaformáló székely főemberek II. Rákóczi György Erdélyében V/1189

SZÉKELY FŐEMBEREK II. RÁKÓCZI GYÖRGY ERDÉLYÉBEN 1193 majd minden fiúgyermekének a halála, ezáltal befolyásuk természetes csökkenése is. A büszke és Báthory Gábort lenéző Petki kancellár a fejedelemváltáskor lemondott kancellári tisztéről. Báthory stratégiája az alsóbb rétegek tömeges kiváltságolása és megerősítése volt, mégpedig elsősorban nem Udvarhelyszéken, hanem Marosszéken, Háromszékben és Csíkban. Nagy számban adott ki nemcsak lófősítő, de még a gyalog székelyeket megerősítő okleveleket is.2

0 Báthory fejedelemsége ilyen módon fordulópont volt a székely elit összetételét tekintve. Míg ugyanis addig fél évszázadon át mind a jobbágyok számát, mind a birtokok nagyságát, mind pedig az országos politikában elfoglalt helyet tekintve Udvarhelyszék nemességének a súlya sokszorosan felülmúlta az összes többi szék nemességét,2

1

ez az állapot a 17. század húszas éveire megváltozott. Bár Báthory sikeresen törte meg az udvarhelyi elitet, az új székely elit kiépülése Bethlen Gábor uralmának az időszakára esett. Báthory uralkodása végén sok székely nemes keveredett bele a fejedelem elleni összeesküvésbe, amiért emigrálniuk kellett. Ezek a székelyek Bethlen Gáborral együtt „bujdostak" a temesvári vilájet területén, az Oszmán Birodalom fennhatósága alatt. Mivel Bethlen 1610-től Csíkszék kapitánya volt, az összeesküvésben részt vevők is elsősorban a Csík- és Háromszék területén birtokos primorok közül kerültek ki.2

2

Mindezt segítette az is, hogy anyja rokonsága révén Bethlen sok csíki és háromszéki nemessel rokoni kapcsolatban állt. A szerteágazó rokoni kapcsolódások, amelyek a Lázár család révén voltaképpen számos székely család rokonává tették Bethlen Gábort, a maga mellé emelt székely nemesek kiválasztásában az „együtt bujdosás" valójában sokkal nagyobb súllyal esett latba, mint a vérségi kötelék.2

3

Ez lehet az oka annak, hogy bár egyik legmagasabbra emelt embere, hídvégi Mikó Ferenc a rokonságához tartozott, rendkívüli rangemelkedésről beszélhetünk a szintén bujdosótárs Béldi Kelemen esetében is, akivel kapcsolatosan eddig semmilyen rokoni szálat nem sikerült kimutatni.2

4 Bethlen Gábor fejedelem rendkívül tudatosan politizált, a székelységgel kapcsolatosan is határozott tervei voltak. Bocskai Istvánt követte abban a tekintetben, hogy hadi vállalkozásaiban nagyon célirányosan használta őket. Kedvenc udvari kapitánya, a kipróbált székelyekből verbuvált gyalogtestőrsé-20

Balogh Judit: A székely társadalom Báthory Gábor korában. In: Báthory Gábor és kora. Szerk. Papp Klára - Jeney-Tóth Annamária - Ulrich Attila. Debrecen 2009. 154. 21

1614-ben a székek legjelentősebb jobbágytartói: Marosszék: Dersi János: 76; Vajai János deák: 71; Gáspár János: 65; Lázár János: 63; Kun János: 58; Kornis Ferenc: 54; Tóth Mihály: 44 Udvarhelyszék: Kornis Ferenc: 252, Balássy Ferenc: 180, Geréb András: 108, Petki János özvegye: 100, Ugrón Pál: 58, Péchi Simon: 57, Daniel Mihály: 53, Háromszék-. Basa Péter: 132, Mikes Benedek: 94, Káinoki János: 69, Imecz István: 57, Tholdalagy Mihály: 53, Mikes Zsigmond: 47, Béldi Kelemen: 44 , Csíkszék'. Lázár István: 54, Béldi Kelemen: 38, Petki Farkasné: 29 jobbágy. Balogh J.\ A székely nemesség i. m. 152-190. 1616-ra az addig nem jegyzett Mikó Ferenc Csíkban az élre került: Mikó Ferenc: 104 jobbágy, Lázár István: 94 jobbágy, Béldi János: 21 jobbágy. 22

Balogh J.\ A székely nemesség i. m. 120-125.; Szádeczky-Kardoss L.: A székely nemzet i. m. 172-180. 23

Horn Ildikó'. A fejedelmi tanács Bethlen Gábor korában. Századok 145. (2011: 4. sz.) 999-1000. 24

Deák Farkas: Uzoni Béldi Pál 1621-1679. Bp. 1887. 11-19.