Századok – 2012

KÖZLEMÉNYEK II. RÁKÓCZI GYÖRGYRŐL - Balogh Judit: Politikaformáló székely főemberek II. Rákóczi György Erdélyében V/1189

1192 BALOGH JUDIT dése. A székelységgel szemben a 16. század kilencvenes éveiben több alkalom­mal brutálisan fellépő Bocskai1 8 remekül találta meg a hangot azzal a Petki Já­nossal, aki a 16. század második felében felemelkedő udvarhelyszéki elit egyik legmarkánsabb egyénisége volt. A Báthory Zsigmond fejedelem mellett a székely felkelést radikálisan fel­számoló Bocskai István már fejedelemként, ráadásul egy felkelés vezéreként a székely katonaelem megtartására törekedett, ezért folyamatosan hangsúlyozta a korábbi kiváltságok visszaállítását. Emellett viszont éppen azokkal épített ki szoros személyes kapcsolatrendszert, akik a segesvári végzéseket követő hely­zetet a saját karrierjük építésére a legtökéletesebben ki tudták használni: az udvarhelyszéki elittel. Ehelyütt nincs mód arra, hogy ennek a rendkívül bonyo­lult folyamatnak a részleteit minden elemében megvilágítsuk, ezért csupán utalni szeretnék rá, hogy majd egy külön tanulmányban foglalkozom azzal a kérdéssel, milyen okai lehetnek annak, hogy a székely székek közül egyértel­műen Udvarhelyszék elitje élt elsőként az új helyzet adta lehetőségekkel. Eh­hez talán szorosan hozzátartozik az is, hogy ennek a széknek az elitjét döntő többségében nem székely származású családok alkották. Ilyenek voltak a Kornisok, akik az 1562 utáni évtizedekben a legnagyobb karriert futották be, valamint a már említett Petki család is.1 9 A Kornis Farkas vejeként az udvarhelyszéki elit élére került Petki János nemcsak a székely főkapitányi tisztet és ezáltal az egész székelység feletti befo­lyás lehetőségét szerezte meg, hanem Rákóczi Zsigmond fejedelemmé választá­sával (1607) a kancellárságot is - ezáltal pedig addig székely nemes által nem birtokolt hatalom birtokosa lett. Rákóczi Zsigmond, aki nem ismerte az erdélyi elit belső viszonyait, Petki Jánost támogatva kívánta maga mellé állítani a szé­kelységet. A nagyobb katonai vállalkozásokban nem gondolkodó, idősödő Rákó­czi, bár megtartotta a Báthory Zsigmond, majd pedig Bocskai által is vissza­adott és megerősített ősi kiváltságokat, rendelkezéseivel elsősorban Petki ér­dekkörét és az addig felemelkedett székely elit további erősödését támogatta, így még tovább gazdagodott a 16. század végéig Kornis Farkas által létrehozott rendkívül terjedelmes kapcsolati hálózat, amelynek tagja volt Petkin kívül a ké­sőbbi kancellár, Péchy Simon, valamint Székely Mózes családja és a Kornis csa­lád egyetlen életben maradt férfi tagja, az ekkor még szinte gyermek Kornis Fe­renc is. Alsóbb szinten a hálózat tagja volt a Bardóc fiúszéket uraló vargyasi Daniel család is. A Rákóczi Zsigmond által követett székelypolitikához képest gyökeresen ellentétes irányt választott utódja, a fiatal és hadjáratokra készülő Báthory Gá­bor fejedelem. A Rákóczihoz hűséges és vele lojális udvarhelyszéki elitet, mint rá és a politikájára veszélyes hatalomkoncentrációt, igyekezett félreállítani, a súlyát minden eszközzel csökkenteni. Ebben segítségére volt Kornis Farkas 18 Erdélyi történelmi adatok. Szerk. Mikó Imre. Kolozsvár 1855-1862. (a továbbiakban ETA), ill. IV köt. Szerk. Fejér Tamás - Rácz Etelka - Szász Anikó, Kolozsvár 2003. 341-350. Bocskai István és dersi Petki János levelezése. 19 Vö. Balogh Judit - Horn Ildikó'. A hatalomépítés útjai. In: Balogh J. \ Székelyföldi karrierek i. m. 57-111.

Next

/
Thumbnails
Contents