Századok – 2012

KÖZLEMÉNYEK II. RÁKÓCZI GYÖRGYRŐL - Balogh Judit: Politikaformáló székely főemberek II. Rákóczi György Erdélyében V/1189

1190 BALOGH JUDIT három székely nemes került be a fejedelmi tanács tagjai közé, akik közül Mikes Mihály szerepe ismert volt korábbi tanulmányai és katonai sikerei révén, és Petki Istvánt is elsősorban jó katonaként emlegette a szakirodalom. Basa Ta­másnak a felbukkanása azonban mindeddig alaposabb magyarázat nélkül ma­radt.6 Az ő szerepüket, a nagypolitikában betöltött helyüket is jobban megvilá­gíthatja a székely elit belső viszonyrendszerének a feltárása, a székely társada­lom felső rétegének olyan elemzése, amelyet eddig még nem végzett el a törté­nettudomány. A székely elit alakulásának vizsgálata, a széki tisztségek betölté­sének gyakorlatában nyomon követhető változások elemzése választ adhat az eddig még nyitott kérdésekre, akár még II. Rákóczi György fejedelem bel- és külpolitikájával kapcsolatosan is. Előzmények: a székelyek és a fejedelmek II. Rákóczi György uralkodása előtt Az archaikus székely társadalom a 16-17. században, elsősorban pedig az Erdélyi Fejedelemség fennállása alatt jelentős átalakuláson ment keresztül. A középkorban még legendás katonáskodó népcsoportként, a szerviensi jogok és kötelezettségek megőrzőjeként számon tartott székelység a 16. század elején még többé-kevésbé őrizte archaikus jellemzőit. A középkori Magyar Királyság­hoz képest jóval kisebb méretű Erdélyi Fejedelemség fennállása idején átérté­kelődött a székelység ősi adómentessége, míg felértékelődött katonai felhasz­nálhatósága. Ezzel kapcsolatban elég Fráter György és Izabella királyné szé­kelypolitikájára utalnunk.7 György barát az új államalakulat kialakulásának a legelején érzékelte a székelységgel kapcsolatos problémákat, és állandó katonai szolgálatuk mellett meg is adóztatta őket a rendkívüli hadiadó újabb és újabb kivetésével.8 Mivel az archaikus társadalmi struktúra már a 15. század folyamán bom­lani kezdett,9 a 16. század negyvenes éveitől aránytalanul megnövekedő terhek ezt a bomlási folyamatot felgyorsították. Az 1561-1562. évi székely felkelést10 követő segesvári végzések,1 1 mint ahogyan azt Jakó Zsigmond már fél évszáza­da megállapította,1 2 valójában a büntetés mellett a rendezés szándékát is mu­tatták. A tervezet számos pontja határozott koncepcióról árulkodik,1 3 ami azon­ban rendkívüli méretű ellenállásba ütközött a székelységnek majd minden ré-6 Uo. 253. 7 Oborni Teréz: A székelyek jogi helyzetének változásai a 16. század közepén. Kézirat. Bp. 2012. (Sajtó alatt.) 8 Balogh Judit: A székely nemesség kialakulásának folyamata. Kolozsvár 2005. 50., továbbá Magyar Törvénytár. 1540-1848. évi törvények. Bp. 1885. 26. 9 Szentgyörgyi Mária: Jobbágyterhek a XVI-XVII. századi Erdélyben. Bp. 1962. 10 Demény Lajos: Székely felkelések a XVI. század második felében. Bukarest 1976. 11 Erdélyi országgyűlési emlékek történeti bevezetésekkel. I-XXI. (1540-1699). Szerk. Szilágyi Sándor. Bp. 1875-1898. (a továbbiakban EOE) II. 223-224. 12 Jakó Zsigmond: A székely társadalom útja a XTV-XVI. században. In: Székely felkelés 1595-1596. Előzményei, lefolyása, következményei. Szerk. Benkő Samu - Demény Lajos - Vekov Károly. Bukarest 1979. 27. 13 Balogh J. : A székely nemesség i. m. 53-56.

Next

/
Thumbnails
Contents