Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK II. RÁKÓCZI GYÖRGYRŐL - Torna Katalin: Egy dunántúli nagyúr erdélyi kapcsolatai. Nádasdy III. Ferenc és II. Rákóczi György V/1161
NÁDASDY III. FERENC ÉS II. RÁKÓCZI GYÖRGY 1171 küldte volna fel az udvarba. Kérte továbbá őt, hogy ezentúl úgy írjon neki a fejedelem, hogy azok továbbíthatók legyenek Bécs felé, és a fontos üzeneteket cédulákra írja.4 1 E példa kiválóan érzékelteti a hadba szállt erdélyi fejedelemmel való kapcsolattartás veszélyeit, a politikai szituáció bonyolultságát, ám egyúttal Nádasdy politikai lépései megítélésének nehézségeit is. II. Rákóczi György hadjáratának indulásáról több részletet tudhatunk meg a Lippay érsekhez írt levelekből. Barkóczy László, Bereg vármegye főispánja az érsek kérésére még január legelején felkereste a fejedelmet, akivel végül a Beregszász melletti Újváros nevű faluban találkozott. Barkóczy onnan együtt ment a fejedelemmel Máramarosig, majd Viskig, és január 18-án vált el tőle, amikor a fejedelem a havasokon keresztül Lengyelország felé indult, míg a fejedelemasszony és az ifjú fejedelem visszatért Szamosújvárra.4 2 A várható nemzetközi következményekről és a fejedelem kényes lengyelországi helyzetéről kiváló képet rajzol meg újból Pálfalvai János az esztergomi érseknek írt levelében. A szepesi prépost napra készen informált volt a diplomáciai fejlemények alakulásában. A kozák hetman — támogatásáért cserébe — a fővezérséget kérte a fejedelemtől, és egyre kevesebb ellenségeskedést mutatott a lengyelek irányába. Alakulóban volt az oroszok, kozákok, tatárok uniója, ráadásul a hírek szerint a brandenburgi választó is békességet kötött János Kázmér királlyal. Az érseknek Pálfalvai így megütközését fejezte ki, hogy ebben a helyzetben az erdélyi fejedelem elindítja Lengyelország elleni hadjáratát. A szepesi prépost már arról is tudott, hogyan fogadták a lengyelek II. Rákóczi György manifesztumát: a fejedelem kiáltványát hirdetőket felakasztották. Krakkó körül is 15000 nemes gyűlt össze a város védelmére, elegendő népet rendeltek a fejedelem ellen, a kozákok pedig a préda reményében bármikor hajlandók voltak átállni a lengyelekhez.4 3 A Krakkóval kapcsolatos hírek más szempontból is nagyobb figyelmet érdemelnek. A fejedelemnek más információi voltak a város körül összegyűlt csapatokra vonatkozólag. Nádasdy Ferencet, akivel a fejedelem a táborából is tartotta a kapcsolatot, arról tudósította Rákóczi, hogy Krakkó körül a csapatok mellé álltak. Az országbírónak küldött levelet sajnos nem ismerjük, meglétéről, illetve több levélről is onnan tudunk, hogy azokról Nádasdy informálta Batthyány Ádámot.4 4 A Krakkóval kapcsolatos hírek homlokegyenest ellentmondanak egymásnak: ha a fejedelemhez csak a számára előnyös értesülések jutottak el, akkor bizony rosszul működött felderítő rendszere, ami a hadjárat előkészítésének, vezetésének megdöbbentő hiányosságaira mutat rá. Krakkó bevételére ugyan 1657. március 28-án sor került, de mint azt Rákóczinak édesanyjához 41 Nádasdy Ferenc levele Mednyánszky Jónásnak, 1658. júl. 20. Seibersdorf. ÖStA HHStA UA Spec. Fasc. 309. Konv. B. fol. 55. 42 Barkóczy László Lippay Györgynek 1657. jan. 25. PL AS Acta radicalia Cl. X. Nr. 196. 29. es. p. 41-42. 43 Pálfalvai János Lippay Györgynek, 1657. jan. 29. Szepes. PL AS Acta radicalia Cl. X. Nr. 196. 28. es. p. 48-50. 44 Nádasdy a következő leveleiben tudósítja Batthyányt, hogy átküldi neki a fejedelem írásait: 1657. jan. 30. Seibersdorf. MOL P 1314, Missiles Nr. 32504.; 1657. febr. 6. Seibersdorf. Uo. Nr. 32505.; 1657. márc. 23. Seibersdorf. Uo. Nr. 32517.
