Századok – 2012

KÖZLEMÉNYEK II. RÁKÓCZI GYÖRGYRŐL - Torna Katalin: Egy dunántúli nagyúr erdélyi kapcsolatai. Nádasdy III. Ferenc és II. Rákóczi György V/1161

NÁDASDY III. FERENC ÉS II. RÁKÓCZI GYÖRGY 1171 küldte volna fel az udvarba. Kérte továbbá őt, hogy ezentúl úgy írjon neki a fe­jedelem, hogy azok továbbíthatók legyenek Bécs felé, és a fontos üzeneteket cé­dulákra írja.4 1 E példa kiválóan érzékelteti a hadba szállt erdélyi fejedelemmel való kapcsolattartás veszélyeit, a politikai szituáció bonyolultságát, ám egyút­tal Nádasdy politikai lépései megítélésének nehézségeit is. II. Rákóczi György hadjáratának indulásáról több részletet tudhatunk meg a Lippay érsekhez írt levelekből. Barkóczy László, Bereg vármegye főis­pánja az érsek kérésére még január legelején felkereste a fejedelmet, akivel vé­gül a Beregszász melletti Újváros nevű faluban találkozott. Barkóczy onnan együtt ment a fejedelemmel Máramarosig, majd Viskig, és január 18-án vált el tőle, amikor a fejedelem a havasokon keresztül Lengyelország felé indult, míg a fejedelemasszony és az ifjú fejedelem visszatért Szamosújvárra.4 2 A várható nemzetközi következményekről és a fejedelem kényes lengyelországi helyzeté­ről kiváló képet rajzol meg újból Pálfalvai János az esztergomi érseknek írt le­velében. A szepesi prépost napra készen informált volt a diplomáciai fejlemé­nyek alakulásában. A kozák hetman — támogatásáért cserébe — a fővezérséget kérte a fejedelemtől, és egyre kevesebb ellenségeskedést mutatott a lengyelek irányába. Alakulóban volt az oroszok, kozákok, tatárok uniója, ráadásul a hírek szerint a brandenburgi választó is békességet kötött János Kázmér királlyal. Az érseknek Pálfalvai így megütközését fejezte ki, hogy ebben a helyzetben az erdé­lyi fejedelem elindítja Lengyelország elleni hadjáratát. A szepesi prépost már ar­ról is tudott, hogyan fogadták a lengyelek II. Rákóczi György manifesztumát: a fejedelem kiáltványát hirdetőket felakasztották. Krakkó körül is 15000 nemes gyűlt össze a város védelmére, elegendő népet rendeltek a fejedelem ellen, a kozá­kok pedig a préda reményében bármikor hajlandók voltak átállni a lengyelek­hez.4 3 A Krakkóval kapcsolatos hírek más szempontból is nagyobb figyelmet ér­demelnek. A fejedelemnek más információi voltak a város körül összegyűlt csa­patokra vonatkozólag. Nádasdy Ferencet, akivel a fejedelem a táborából is tar­totta a kapcsolatot, arról tudósította Rákóczi, hogy Krakkó körül a csapatok mellé álltak. Az országbírónak küldött levelet sajnos nem ismerjük, meglétéről, illetve több levélről is onnan tudunk, hogy azokról Nádasdy informálta Bat­thyány Ádámot.4 4 A Krakkóval kapcsolatos hírek homlokegyenest ellentmonda­nak egymásnak: ha a fejedelemhez csak a számára előnyös értesülések jutottak el, akkor bizony rosszul működött felderítő rendszere, ami a hadjárat előkészí­tésének, vezetésének megdöbbentő hiányosságaira mutat rá. Krakkó bevételé­re ugyan 1657. március 28-án sor került, de mint azt Rákóczinak édesanyjához 41 Nádasdy Ferenc levele Mednyánszky Jónásnak, 1658. júl. 20. Seibersdorf. ÖStA HHStA UA Spec. Fasc. 309. Konv. B. fol. 55. 42 Barkóczy László Lippay Györgynek 1657. jan. 25. PL AS Acta radicalia Cl. X. Nr. 196. 29. es. p. 41-42. 43 Pálfalvai János Lippay Györgynek, 1657. jan. 29. Szepes. PL AS Acta radicalia Cl. X. Nr. 196. 28. es. p. 48-50. 44 Nádasdy a következő leveleiben tudósítja Batthyányt, hogy átküldi neki a fejedelem írásait: 1657. jan. 30. Seibersdorf. MOL P 1314, Missiles Nr. 32504.; 1657. febr. 6. Seibersdorf. Uo. Nr. 32505.; 1657. márc. 23. Seibersdorf. Uo. Nr. 32517.

Next

/
Thumbnails
Contents