Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK II. RÁKÓCZI GYÖRGYRŐL - Szabó András Péter: „De profundis". Nemzeteszmék az 1657 utáni évek erdélyi válságában V/1085
1150 SZABÓ ANDRÁS PÉTER nyarán sokan halálhírét is költöttnek vélték,34 3 sőt, egy olyan hamis levél is terjedt, amelyet a fejedelem küldött volna híveinek Uppsalából.34 4 A felkelő jobbágyok (köztük igen sok román nemzetiségű) szemében Rákóczi alighanem Krisztus ezeréves birodalmának előhírnöke volt, de lojalitásuk pontos tartalmát még a népies politikai radikalizmus ritka forrásai sem világítják meg igazán. VI. Kitekintés: a két politikai nyelv és nemzeteszme továbbéléséről Tudatában vagyunk annak, hogy az eszmék folytonosságának vizsgálata igen sok csapdát rejt, mégsem kerülhetjük el teljesen a fenti két ideológia és beszédmód továbbélésének kérdését. Tapasztalataink ugyanis arra utalnak, hogy a forrásként használt kora újkori politikai nyelveknek a klasszikus modernista feltételezéssel ellentétben nem csupán a szókincse, de bizonyos mértékig a szintaxisa is megmaradt, és ugyanez a részleges kontinuitás a nemzeteszmék körében is megfigyelhető. Közismert, hogy számottevő polgári réteg híján Magyarországon a nemesség játszott döntő szerepet a modern magyar nemzet megszületésében, amely így a nyugat európai-mintától eltérő módon, a rendi kiváltságok kiterjesztése útján jött létre. Természetes tehát, hogy a nemesi nacionalizmusnak, mégpedig a 17. században kialakult-formálódott változatának a későbbi nemzeti ideológiákban is komoly továbbélését lehet kimutatni. Tagadhatatlan persze, hogy amikor a rendi felvilágosodásnak az 1770-es években jelentkező első nemzedéke a „közboldogság" elérésének eszközéül a tudományok terjesztését jelölte meg, az érdemre alapozott nemességbe {vera nobilitas) való bekerülés feltételeként pedig a képzettséget, meglehetősen eltávolodott a régi magyar vitézség historizáló ideáljától.345 A reformkori liberális nacionalizmust (tehát az első modern magyar nemzeti ideológiát) kísérő romantikus nemzeteszmény azonban újra erősen épített a „magyaros magyarságnak" a 17. században megalkotott történelmi kánonjára.34 6 A Toldy Ferenc (1805-1875) által a 19. század közepén nemze-343 1660. júl. 11. Sopron. Vitnyédi István Zrínyi Miklósnak: „Úgy vagyon, hirdettek az csaknem az tájon levő utolsó jó magyar és vitéz Rákóczi felől valami stratagemát, mintha megholtnak lenni hirdette volna magát és élne, de valósággal megholt..." MTT XV 152. 344 „Alii litteras etiam circumferunt, quos misit ipsis ex Upsalia. Has et ipse legi cum essem in Thermis Stubniensibus." Veres F.: Rerum in Transilvania i. m. III. 4. 345 Bíró F.: A felvilágosodás korának i. m. 73-88. Bíró Ferenc koncepciója szerint a felvilágosult nemességtől az 1780-as évektől a századfordulóig terjedő rövid időszakban átmenetileg a laicizálódott értelmiség vette át a vezető szerepet a kulturális életben, amely a magyar nyelvben már nem egyszerűen a tudományok terjesztésének eszközét, hanem a közösség szimbólumát látta, a felvilágosult közjó helyére a nemzeti dicsőséget emelve. A 17. századi nemesi nacionalizmusnak a rendi politizálást még ekkor is meghatározó történelemszemléletétől azonban ők is messze álltak, a dicsőséget elsősorban nem a múltban keresték. Fordulat csak a nemesség művelődési vezető szerepének 19. század eleji visszatérésével következett be. Uo. 117-137.; Kosáry Domokos számunkra kevésbé meggyőző elmélete szerint a kultúrában, nyelvi programban is végig a nemesség játszotta a vezető szerepet, és a nem nemesi értelmiség csak a rendi törekvések függelékeként játszott szerepet. Kosáry Domokos: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. Bp. 1996. 301-355. 346 A romantikának a magyar nacionalizmus születésénél játszott szerepéről és a 19. század végén létrejövő, a „haza és haladás" reformkori képletéből csak az első elemet hangsúlyozó politikai romantikáról, illetve makacs továbbéléséről: Petrás Éva: Nacionalizmus és politikai romantika.
