Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK II. RÁKÓCZI GYÖRGYRŐL - Szabó András Péter: „De profundis". Nemzeteszmék az 1657 utáni évek erdélyi válságában V/1085
NEMZETESZMÉK AZ 1657 UTÁNI ÉVEK ERDÉLYI VÁLSÁGÁBAN 1135 ként, vagy egyenesen Jézus Krisztusként szerepelt.26 0 Ez nálunk a „héber patriotizmus", azaz a református nemzeti ideológia nyitánya. Az eszme számára a református felekezetnek a magyar etnikumhoz való szoros kapcsolódása további kötőerőt jelentett. A 17. századot sem tekinthetjük azonban egységesnek, komoly váltás következik be az 1630-1640-es években a puritán prédikációs gyakorlat megjelenésével, amely bevezette az angol szakirodalom által profétikus beszédmódnak (prophetic mode) nevezett, a bűnöket kérlelhetetlenül ostorozó stílust.261 Ezt az új jelenséget nevezte Geleji Katona István erdélyi református püspök találóan „zsémbelődésnek".26 2 A puritán prédikátor maga is részévé válik a mítizációnak, az ószövetségi próféták szerepét felöltve inti népét, az uralkodót, és paraklétoszként közbenjár értük Isten előtt. A nemzet „Istennek igaz anyaszentegyháza".26 3 A próféciák hangvétele az 1640-es évek végétől egyre sötétebbé változik, ami Medgyesi Pálnak az erdélyi válság alatti prédikációiban, a híres „Jajjok"-ban éri el hangulati mélypontját,26 4 hogy aztán később a gyászévtized (1671-1681) lelkészeinél leljen követőkre. Ezekre a bűnkatalógusokkal és fenyegetésekkel teli szövegekre már nem is annyira a távolságtartó sorspárhuzam a jellemző, mint inkább a sorsazonosítás.26 5 A prédikátor egy ciklikus történelemszemlélet jegyében rámutat az egyezésre: ugyanaz történik most, mint akkor, Erdély és Magyarország az Ószövetség szerves részévé válik, Júdává és Izraellé lényegül át.26 6 Ezt fejezik ki a — néha nem egészen következetesen használt — Magyar Sión, Magyari Júda és Magyar Izrael kifejezések is. Az eddigi szakirodalom nem említi, de több mint valószínű, hogy Magyar Izrael a 17. századi Holland Izrael (Neerlands Israel) szellemi gyermeke, és a magyar diákok hollandiai peregrinációjának köszönheti létét.267 Medgyesi Pál „Jajjai"26 8 és a prédikációkban a törököt jelölő Góg határozottan a Jelenések könyvére, a világvégére utalnak,26 9 ez azonban nem a wit-260 Szabó A. P.: Widerstandlehre i. m. 337-340. 261 Collinson, P.: Biblical rhetoric i. m. 262 Luffy K.: A kik életekkel i. m. 44-45. 263 „Mindenkor lészen tehát Istennek igaz anyaszentegyháza, ha együtt az ő tiszteletinek világát megoltja, meggyújtja másutt. Ha az zsidók között megaluvék, meggyullada az igynek szövétneke az pogányoknak. Ha Magyarország bé nem veszi az igazsságot, hanem inkább hiszen az hazugságnak (2. Thess. 2:11.) bevötte és veszi más nemzetség." Báthori M.: Hangos trombita i. m. 143. 264 Tarnóc Márton: Erdély művelődése Bethlen Gábor és a két Rákóczi György korában. Bp. 1978. 99-103.; Luffy K.\ Medgyesi Pál i. m.; Csorba D.: A zászlós bárány i. m. 97-103. 265 Egy rövid megjegyzés erejéig mind Luffy Katalin, mind Fazakas Gergely Tamás regisztrálták már a 17. századi „sorspárhuzam" nagyobb mélységét: „A zsidó-magyar sorspárhuzam 17. századi tropológiájára jellemző, hogy a korábbi évszázadban alkalmazott allegorizációnál kevésbé különül el az ószövetségi Izrael és a kora újkori magyarság története." Fazakas G. T.: EI-távozott i. m. 194.; Medgyesi Pálról: „szövegeit elemi erővel szövi át a zsidó néppel érzett azonosság tudata." Luffy K.: Medgyesi Pál i. m. 201. 266 Anglia kapcsán ugyanerről: Collinson, P.: Biblical rhetoric i. m. 19. 267 Újabban arról is egyre több szó esik, hogy Hollandia legalább olyan nagy szerepet játszott a puritanizmus megjelenésében, mint Anglia. 268 Medgyesi prédikációi tökéletes példái az angolszász szakirodalomban „emphatical language "-nek hívott, felkiáltásokkal sűrűn élő nyelvezetnek. Collinson, P.: Biblical rhetoric i. m. 28-29. 269 Góg és Magóg szimbólumként való használatáról 1. Acs P.\ Apocalypsis i. m. 161-164.
