Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK II. RÁKÓCZI GYÖRGYRŐL - Szabó András Péter: „De profundis". Nemzeteszmék az 1657 utáni évek erdélyi válságában V/1085
1120 SZABÓ ANDRÁS PÉTER A 17. század közepén ugyanakkor már világosan jelentkezik a középkori Patrona Hungáriáé (Szűz Mária, mint Magyarország oltalmazója) gondolat alapjaira felépített katolikus Regnum Marianum (Mária országa) eszmekör is,17 7 amely a század végére — a nemesi nacionalizmus számos elemét is magába olvasztva17 8 — a rendi politizálás vezető ideológiájává, és sokak számára nemzeti identitássá válik. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az evangélikus Révay Péter nevezetes koronatörténete (1613) által megalapozott eszmék, amelyeknek tárgya a Szent Korona volt, több különböző nemzeti ideológiát is alátámaszthattak. Az is igaz, hogy ezek esetében a század közepére már a katolikus kontextus a meghatározó. Véleményünk szerint ugyanakkor a Szent Koronához fűződő eszméket nem tekinthetjük a rendi nemzeti identitás elsődleges forrásának,17 9 sokkal inkább más, elterjedtebb eszmék kiegészítőjének, fegyverének, szimbólumának.18 0 Elsődleges terepüknek a bécsi udvarral folytatott közjogi (államjogi) küzdelem tűnik, és a magyar nyelvű politikai levelezések alapján nem érzékeljük, hogy önálló politikai nyelv és nemzeti ideológia kapcsolódna hozzájuk. Teljes biztonsággal most csak annyit állíthatunk, hogy a 17. század közepi Erdélyben a katolicizmussal már erősen összefonódott Szent Korona-eszméknek — részben persze érthetően — nem volt komoly visszhangja. A fenti kép természetesen leegyszerűsítő, a közösségi identitások ugyanis nagyon gyakran együtt jelentkeznek, de számunkra egyértelműnek tűnik, hogy az „igaz magyarság" eszme az egyik legelterjedtebb magyar nemesi közösségi ideológia és identitás volt, amely sok esetben a nemességen belüli közös nevezőnek is tekinthető. 177 Bán /.: Korai felvilágosodás i. m. 235-237.; Tüskés Gábor - Knapp Éva: Magyarország -Mária országa. Egy történelmi toposz a 16-18. századi egyházi irodalomban. Irodalomtörténeti Közlemények 104. (2000) 573-602. A tanulmány rámutat arra, hogy az Európa-szerte elterjedt „Mária országa" gondolat a Magyar Királyságban csak a 17. század elején tűnt fel, és kifejlett toposzként először Inchofer Menyhért Annales ecclesiatici című munkájában (1644) jelentkezett. Képzőművészeti megjelenéséről: Galavics Géza: Kössünk kardot az pogány ellen. Török háborúk és képzőművészet. Bp. 1986. 73-76. Az eszme megjelenik Csáky István egy fentebb idézet levelében (99. jegyzet), és a „Siralmas könyörgő levélben" is (a Szent Koronához fűződő képzetekkel összekapcsolódva). Péter K.: A magyar nyelvű i. m. 116-117. 178 Jó példa erre Esterházy Pál nádor egyik munkájának ajánlása: „hogy Isten az boldogságos Szűz esedezése által, az ki az egész keresztyénségnek, de kiváltképpen az magyar nemzetnek örökös királyné asszonya, tekintvén ezen könyvecskének aetatos olvasóinak könyörgésére is, szegény utolsó romlásban nyomorgó hazánkat is meg fogja vigasztalni, s híveit is az veszedelemtől méltóztatik megmenteni [...] Hogy Istennek irgalmasságából az ő szent anyjának törökedése által juthasson édes hazánk lakosival együtt régi virágzó állapatjára." Esterházy Pál: Az boldogságos Szűz Mária szombatja, azaz minden szombat napokra való ájtatosságok. Nagyszombat 1691. (Bp. 1994. Reprint - Bibliotheca Hungarica Antiqua XXXI.) Szörényi László a kötethez írott bevezetőjében (8-19.) Esterházy Trophaeumának (1700) a nemesi nacionalizmust és a Mária-tiszteletet vegyítő koncepcióját is idézi. 179 Teszelszky, K.: Az ismeretlen korona i. m. 224-323. Teszelszky tézise a Szent Korona-eszméknek (hangsúlyozottan nem a sokkal későbbi Szent Korona-tannak) a kora újkori magyar rendi identitás létrejöttében játszott döntő szerepéről. Uo. 285-291. 180 Véleményünk szerint erre Nádasdy Ferenc a legjobb példa, aki az „igaz magyarság" felekezetek feletti politikai nyelvét is használta, ugyanakkor a Mausoleum (1664) bevezetőjében a Szent Korona eszmére és Szűz Mária patrónai szerepére hivatkozik. Teszelszky, K.: Az ismeretlen korona i. m. 322-323.
