Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK II. RÁKÓCZI GYÖRGYRŐL - Szabó András Péter: „De profundis". Nemzeteszmék az 1657 utáni évek erdélyi válságában V/1085
NEMZETESZMÉK AZ 1657 UTÁNI ÉVEK ERDÉLYI VÁLSÁGÁBAN 1119 rezik, amelynek „szentírása" Kézai Simon Gesta Hungaroruma (1282-1285).172 Werbőczy István szellemisége azonban itt már fokozott emocionalitással és kritikai szemlélettel társul. Az „igaz magyarság"-ba ideológusai alighanem csak a nemességet értették bele, és talán még a vitézlő rendet. A „pórságot", amely a politikai közösségből (communitas) Kézai tanítása szerint már Szkítiában kirekesztetett, biztosan nem. Jellemzőnek tekinthető Vitnyédi István szemlélete: „félő azokkal több dolog ne legyen, mint az németséggel, mert nagy bestia az furens populus".17 3 Jelenleg még nem igazán tudjuk azt sem, hogy a végvári katonaság mennyire azonosult az eszmével, amely jellegében határozottan a lengyel szarmatizmusra emlékeztet. Ezt a nemesi nemzeteszmét, felekezetek feletti jellegét nem észrevéve, Klaniczay Tibor a „barokk nacionalizmus" kifejezéssel illette.17 4 Bizonyos tekintetben joggal, hiszen e politikai nyelv gazdag retorikája valóban barokk hatást mutat. (Más kérdés, hogy a barokkot ma már sokan nem tekintik önálló korszaknak.) Eric. J. Hobsbawm nyomán lehetne akár protonacionalizmusnak is nevezni, ha az eredeti modernista paradigmát elfogadnánk. Az angol történész egyébként éppen a magyar nemesi nacionalizmusra hivatkozik a jelenség egyik példájaként.175 Az eszme gyökereire rámutatva alkalmazhatnánk a „szittya nacionalizmus" terminust is, a jelzőt azonban már „lefoglalta" a történettudomány a 16. század eleji köznemesi ideológiára. Végeredményben talán az a leghelyesebb, ha egyszerűen nemesi nacionalizmusnak nevezzük. Egy szóval biztosan nem lehet illetni, a patriotizmussal, hiszen általában nem az államkeretet hangsúlyozza; az egykori ország (a történeti Magyarország) két pátriára oszlott, az eszme pedig nem ezek valamelyikéhez, hanem végső soron az idealizált nemesi értékekhez kapcsolódott. Az igaz magyarnak kötelessége a haza szolgálata, de nem az adott haza (a királyság vagy a fejedelemség) teszi igaz magyarrá, hanem az erkölcsi minőség. Természetesen léteztek ezzel párhuzamosan a nemesi közösségi ideológiának más felekezeti változatai is, amelyek sokkal erősebben kapcsolódnak az adott területhez, így az esetek jelentős részében patriotizmusként jelentkeznek. Az egyik ilyen az a Bocskai-felkelésben gyökerező protestáns ideológia, amely a haza (esetleg nemzet) szabadságának ügyét mindig következetesen összekötötte a vallásszabadsággal.17 6 (Az erdélyi válság idején a felső-magyarországi kerület politikai mikrokozmosza őrizte a legerősebben ezt az eszmét.) 172 Szűcs J.: Nemzet és történelem i. m. 413-556.; Kubinyi András: Az 1505-ös rákosi országgyűlés és a szittya ideológia. Századok 140. (2006) 361-374. 173 1662. okt. 22. Alsópulya. Vitnyédi István Zrínyi Péternek. MTT XV 237. 174 Klaniczay Tibor: Nacionalizmus a barokk korban. In: Pallas magyar ivadékai i. m. 138-150. Klaniczay az eszmét — a kuruc kor forrásai által félrevezetve — protestáns jellegűnek tartja. Más kutatók viszont határozottan rámutattak a 17. századi nemesi nacionalizmus felekezetek felettiségére: „A 17. század nemzettudata nem kapcsolódik kizárólagosan egyetlen vallási felekezethez sem, sőt a nemesi nemzet gondolatkörében hangsúlyozza a különböző hitet vallók összetartását." R. Várkonyi A.: A nemzet és a haza i. m. 355.; Makkai L.\ Politikai gondolkodás i. m. 1530. 175 Hobsbawm, E. J.: A nacionalizmus i. m. 62-103., a magyar és lengyel nemesi nacionalizmusról: uo. 95-96. 176 András Péter Szabó: Inhalt und Bedeutung der Widerstandslehre im Bocskai-Aufstand. In: Calvin und Reformiertentum in Ungarn und Siebenbürgen. Helvetisches Bekenntnis, Ethnie und Politik vom 16. Jahrhundert bis 1918. Szerk. Márta Fata - Anton Schindling. Münster 2010. 317-340.
