Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK II. RÁKÓCZI GYÖRGYRŐL - Szabó András Péter: „De profundis". Nemzeteszmék az 1657 utáni évek erdélyi válságában V/1085
NEMZETESZMÉK AZ 1657 UTÁNI ÉVEK ERDÉLYI VÁLSÁGÁBAN 1107 A politikai kommunikáció (propaganda, reprezentáció) eszközeinek sorában először a 17. század elejétől megjelenő világi publicisztikát kell említenünk, amelynek a válság körüli évtizedekből — Zrínyi Miklós sokat idézett munkáin kívül — olyan kéziratos példáit lehet felsorolni, mint a több forrásból összeillesztett, katolikus rendi szemléletet tükröző „Siralmas könyörgő levél" (1646-1659), a rejtélyes „Nádori emlékirat" (1653) és a Wesselényi-féle szervezkedés vívódásait idéző „Oktatás jó elmélkedésre" (vsz. 1665/66).10 9 Erdély vonatkozásában talán a legismertebb az a latin nyelvű röpirat (Innocentia Transylvaniae), amelyet a törökös párt politikájának igazolására 1658 őszén fogalmazott meg Bethlen János kancellár, és amely 1659 elején Váradon és Szebenben nyomtatásban is megjelent.11 0 Az egyértelműen az európai és magyarországi közvéleménynek szánt munkára II. Rákóczi György megbízásából Isaac Basire felelt, ám terjengős írása ('Vindiciae honoris Hungarici) kéziratban maradt.111 A propaganda legnagyobb része azonban a korabeli Kárpát-medencében nem röpiratok, hanem misszilis levelek segítségével zajlott. Elsősorban az időszakra különösen jellemző manifesztumokat (politikai nyilatkozat jellegű körleveleket) kell említeni, amelyet a fejedelmek, a hatalmat megragadni készülők vagy maguk az erdélyi rendek majd minden törvényhatóságnak és főúrnak elküldtek.11 2 A közösségekben a hozzájuk érkezett leveleket gyakran nyilvánosan 109 Zrínyi Miklós összes művei. Prózai munkák. Kiad. Kulcsár Péter. Bp. 2004. - jelenlegi tudomásunk szerint Zrínyi (kéziratos) prózai művei közül csak az Áfiumnak volt igazán komoly, széles körű recepciója. Az utóbb említett források tanulmányokkal ellátott kiadásai: Péter Katalin: A magyar nyelvű politikai publicisztika kezdetei. A Siralmas Panasz keletkezéstörténete. Bp. 1972. (Irodalomtörténeti füzetek 83.); Bene Sándor - Szabó Sándor: Oktatás jó elmélkedésre. Hadtörténeti Közlemények 113. (2000) 437^176.; R. Várkonyi Ágnes: Az elveszett idő. Zrínyi Miklós nádori emlékirata? In: Hadtörténeti Közlemények. 113. (2000). 269-325.; A nádori emlékirathoz újabban: Nagy Levente: Még egyszer Zrínyi Miklós erdélyi kapcsolatairól. In: „Hír a dicső tettek ragyogása" Tanulmányok a Zrínyi család és Szigetvár kora újkori történetéről. Szerk. Varga Szabolcs. Szigetvár 2012. 85-101.; Jellegét tekintve ide tartozik még Nádasdy Ferenc 1668. évi oratiója is. Nádasdy Ferenc: Oratio az ország négy rendjéhez. In: Magyar gondolkodók 17. század. Szerk. Tarnóc Márton. Bp. 1979. (Magyar Remekírók) 272-282. 110 RMK II. 929.; RM Ny Nr. 2877., ill. 2885. A röpirat egykorú magyar fordításának kiadása: Tanka Endre - Ostilarius Mihály: Bethlen János Innocentiae Transsylvaniae című röpiratának magyar változata. Lymbus 1. (1989) 123-145.; A röpirat modern fordítása: Bethlen J.: Erdély története i. m. 589-602.; Barcsay Ákos 1658. október 19-én Bécsbe induló főkövete, Haller János, a röpiratnak több kéziratos példányát is magával vitte. Szabó András Péter: Egy újabb adalék az Innocentia Transylvaniae megjelenését követő vitához. Lymbus 4. (2006) 41^15. 111 Basire vádirata. Válasz az „Innocentia Transylvaniae" czimű röpiratra [1659]. Kiad. Kropf Lajos. Történelmi Tár (a továbbiakban TT) 11. (1888) 509-565., 667-706. 112 A műfaj néhány darabja: 1660. nov. 20. Aranyosmeggyes. Kemény János az erdélyi rendeknek. Kemény János és Bethlen Miklós művei i. m. 336-339., ill. egy levéltári példánya: MOL F 126, Gubernium Transylvanicum levéltára, Cista diplomatica, Történelmiek 1. téka. Nr. 11. fol. 48-51., ugyanitt Barcsay Ákos 1660. május 1-én Szebenben kelt manifesztumának is van egy példánya. Nr. 10. fol. 43^6. (kiadása: EOE XII. 439-441.); Az erdélyi rendek egyik, a királysági vármegyékhez írt manifesztuma: 1660. febr. 6. Sellemberk. Az erdélyi három nemzet Szepes vármegyének. Státny archív v Levoci (Lőcse); Spisská Zupa, Kongregacné písomnosti (Szepes vármegye közgyűlési iratai; a továbbiakban §AL SZ KP) 116. dob. Nr. 364. (kiadása egy másik példányból: Az erdélyi rendek levele Unghvármegye közönségéhez. Kiad. Komáromy András. TT 22. [1899] 719-720.) A Szepes vármegyei levéltár Szabolcs vármegye e tárgyban 1660. ápr. 2-án Petneházán kelt levelét is megőrizte: SAL SZ KP 116. dob. Nr. 369.
