Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK II. RÁKÓCZI GYÖRGYRŐL - Szabó András Péter: „De profundis". Nemzeteszmék az 1657 utáni évek erdélyi válságában V/1085
1108 SZABÓ ANDRÁS PÉTER felolvasták.11 3 A rendkívül invenciózus krónikás, Szalárdi János Barcsay és Rákóczi egy ilyen nyilatkozatpárbaját dialógus formájában dolgozta fel.11 4 Gyakran elfeledkezünk arról, hogy a személyes jellegű, csak egy címzettnek szóló politikai leveleket is szokás volt lemásolni, ismerősöknek és érdektársaknak továbbküldeni.11 5 Az iratok másolása a manipulációra is lehetőséget nyújtott. Erre a legjobb példa II. Rákóczi György 1659. augusztus 15-én, második visszatérése előtt kelt manifesztuma, amelybe belefoglalta a Barcsay-párti tanácsuraknak a lengyelországi hadjárat indítására vonatkozó, 1656 szeptemberében kelt írásos véleményeit, kihagyva Barcsay vótumából a nagy vállalkozás ellen szóló érveket.11 6 A misszilisek egy másik csoportját azok a hírközlő, másként tudósító levelek képezik, amelyek a hazai nyilvánosságból hiányzó sajtó szerepét töltötték be.11 7 Tartalmuk alapján sok esetben a meggyőzés eszközeinek is tekinthetőek, és ezeket is gyakran másolták. A műfaj egyik legjellemzőbb példánya a váradi vár túlélő védőinek az ostromról írt, 1660. augusztus 31-én Debrecenben kelt levele, amelynek egykorú párja számos helyre eljutott.11 8 Ahogy arra a szakirodalom már utalt, talán maga Szalárdi János is burkolt propagandának szánta az 1662 körül írott Siralmas krónikát, amely Kemény Jánossal feltűnően elnéző.11 9 Számunkra azonban sokkal fontosabb, hogy ezek az elbeszélő források tartották fenn számos elveszett manifesztum, tudósító levél és politikai misszilis szövegét illetve tartalmát. (A levéltári anyagból is ismert források alapján úgy tűnik, hogy mind Szalárdi János, mind Bethlen 113 1657. dec. 28. Borosjenő. Újlaki László borosjenői alkapitány Gyulai Ferenc váradi kapitánynak: „Vártam Tisza György és Fejer Ábrahám uramékat haza az mi jó kegyelmes urunktúl [Rákóczitól], kit az Isten sok esztendeig szerencsésen éltessen jó egészségben, mert hogy levelét házamban olvasták, kevés ember volt, az ki könnyezve nem hallgatta volna." MOL E 190, 30. dob. Nr. 7318., 1. még EOE XII. 174. 114 Szalárdi J.: Siralmas magyar i. m. 461-475. (Barcsay Ákos 1659. január 16-án Désen kelt körlevele, illetve II. Rákóczi György arra adott válasza.) 115 Nem a legjellemzőbb példa, de nagyon fontos e tekintetben Nádasdy III. Ferenc országbíró és II. Rákóczi György 1658. március-áprilisában folytatott bizalmas levélváltása. Szabó A. P: Esterházy Pál i. m. 73-83. 116 Kármán G.: Erdélyi külpolitika i. m. 376-377. és EOE XII. 325-335. 117 A tudósító levél műfajáról: R. Várkonyi Agnes: Búcsú és emlékezet (A visszaszoruló török képe a magyar közvéleményben). Keletkutatás (1988: tavasz) 3-24. (itt 5-8.); Bene S.\ Theatrum politicum i. m. 289-293.; Nagy L.\ Zrínyi és Erdély i. m. 82-94.; Kovács Kiss Gyöngy. Az oklevelek és az elbeszélő történeti források határesete: a tudósító/eseményközlő levél. In: Emlékkönyv Imreh 1st /án születésének nyolcvanadik évfordulójára. Szerk. Kiss András et alii. Kolozsvár 1999. 236-249. - A tudósító leveleket tekinthetjük — az emlékezet mellett — a 17. századi elbeszélő források lagfontosabb építőköveinek. 118 Több példány alapján készült közlése: Nagy Levente-. Szalárdi János emlékirata Várad várának 1660. évi megszállásáról. Irodalomismeret 8. (1997: 1-2. sz.) 70-88. Nagy Levente Szalárdi János szerzőségére vonatkozó érvelését nem tartjuk meggyőzőnek. A levél egy ismeretlen példánya: Arhivele NaÇionalâ Direct,ia JudeÇeanâ Cluj (Kolozsvári Állami Levéltár); Szatmár vármegye közgyűlési iratai. Acta publico-politica (a továbbiakban ANDJC Szatmár APE) 11. fasc./Nr. 73. (egykorú másolat) - A műfaj két másik darabja: 1659. okt. 24. [Várad] Balogh Máté, Rácz János és Stépán Ferenc jelentése II. Rákóczi Györgynek a Csengizáde Ali temesvári pasával és Bethlen Jánossal folytatott megbeszélésről. Szabó A. P: Esterházy Pál i. m. 84-89. (két másolati példány alapján) 119 Lukács Zs. T.: A korabeli propaganda i. m. 76-79.
