Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK II. RÁKÓCZI GYÖRGYRŐL - Szabó András Péter: „De profundis". Nemzeteszmék az 1657 utáni évek erdélyi válságában V/1085
1106 SZABÓ ANDRÁS PÉTER koztak a magyarországi arisztokrácia finom törésvonalai és dinamikusan változó kis politikai klikkjei, de olyan aulikus/klerikális versus nemzeti szembenállásról, amelyet egykor Klaniczay Tibor feltételezett, a válság alatt sem beszélhetünk.105 IV A politikai kommunikáció eszközei - a közvélemény szótára A politikai-katonai színtér körvonalainak felvázolása után már rámerészkedhetünk a politikai nyilvánosság ingoványos terepére.10 6 A legnagyobb problémát, ahogy arra már többen is utaltak, a 17. századi hazai politikaelméleti irodalom szegényessége jelenti, ami miatt minden komoly elemzés kénytelen túlnyomórészt a gyakorlati politizálás forrásaira támaszkodni.10 7 Ez bizonyos értelemben előny is, hiszen nem pusztán nyilvánosságmodellekkel, hanem magával a nyilvánossággal szembesülhetünk, viszont az egyes politikai nyelveket (és ezek közös elemeit) jobbára szavanként kell rekonstruálnunk. Ha sikerrel akarunk járni, nagyon fontos mindig szem előtt tartanunk azt az evidens tényt, hogy forrásaink, köztük ama sodró lendületű, megkapóan szép magyarságú levelek, nem az igazság kinyilatkoztatásai, a lélekből feltörő őszinte sóhajok, hanem ugyanolyan politikai szövegek, mint akár egy mai pártprogram. Tudatosan távolságot kell tartanunk tőlünk, és nem szabad hagynunk, hogy narratíváik beszivárogjanak saját elemzéseinkbe.10 8 105 Klaniczay Tibor: Zrínyi Miklós. Bp. 1964. 361-372.; A magyarországi rendek és Erdély viszonyáról új szemléletben: Horn Ildikó: Rákóczi László pályája (1633-1664). Hadtörténeti Közlemények 37. (1990: 2. sz.) 60-90.; Nagy Levente: Zrínyi és Erdély (A költő Zrínyi Miklós irodalmi és politikai kapcsolatai Erdéllyel). Bp. 2003. (Irodalomtörténeti füzetek 154.) 5-82.; Torna Katalin: Gróf Nádasdy Ferenc politikusi pályaképe (1655-1666). PhD disszertáció, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bp. 2006. 94-140., valamint 1. még e számbeli írását; Várkonyi Gábor: A nádor és a fejedelem. Gondolatok Wesselényi Ferenc és II. Rákóczi György kapcsolatáról. In: Portré és imázs. Politikai propaganda és reprezentáció a kora újkorban. Szerk. G. Etényi Nóra - Horn Ildikó. Bp. 2008. 147-162.; Uő: Wesselényi Ferenc nádorrá választása. In: Szerencsének elegyes fogyása i. m. 301-323.; Kármán G.: Erdélyi külpolitika i. m. 201-226., 269-295. 106 A 16-17. századi magyarországi politikai nyilvánosság modelljeiről: Bene Sándor: Theatrum politicum. Debrecen. 1999. (Csokonai könyvtár 19.) 326-391. 107 A magyarországi kora újkori politikai nyelveinek feltárását tűzte ki célul Bene Sándor ambiciózus, sajnos kevés visszhangot kiváltó programja, amelynek irányadó írása részletekben jelent meg: Bene Sándor: A történeti kommunikációelmélet alkalmazása a magyar politikai eszmetörténetben - A kora újkori modell. Irodalomtörténeti Közlemények 105. (2001: 3-4. sz.) 285-315.; Uő: Po itikai nyilvánosságmodellek és politikai diskurzustípusok a kora újkori Magyarországon (Javaslat egy kutatási programra). In: Hatalom és kultúra I. Szerk. Jankovics József- Nyerges Judit. Bp. 2004. 9-34.; Uő: Eszmetörténet és irodalomtörténet. A magyar politikai hagyomány kutatása. BUKSZ 19. (2007: 1. sz.) 50-64. (Utóbbi írásában listát közöl a kora újkori magyarországi politika alapműveiről is.) 108 Az érzelmi azonosulás legjellegzetesebb példája a tizenhetedik századi Erdély történetének 19. századi specialistája, Szilágyi Sándor, akinek nézőpontja a források értékítéleteit követve szinte oldalról-oldalról változik. - Az erdélyi válság kapcsán először Lukács Zs. Tibor kísérelt meg tudatos, a politikai propagandára figyelő elemzést, ám a tanulmány végül mégis II. Rákóczi György fejedelem hagyományos jellegű rehabilitásába és a Barcsay-párti krónikások leleplezésébe torkollik. Lukács Zs. Tibor: A korabeli propaganda és II. Rákóczi György megítélése. Aetas 10. (1995: 1-2. sz.) 68-93.
