Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK II. RÁKÓCZI GYÖRGYRŐL - Szabó András Péter: „De profundis". Nemzeteszmék az 1657 utáni évek erdélyi válságában V/1085
1092 SZABÓ ANDRÁS PÉTER mus elsősorban olyan politikai alapelv, amely a politikai és nemzeti egység tökéletes egybeesését vallja."34 A nemzet fogalmának értelmezésében már korántsem ilyen egységesek, de többségük inkább a szubjektív meghatározások irányába csúszik el, tehát szerintük a nemzetet nem objektív ismérvek (pl. nyelv, közös eredet, vallás), hanem az emberek meggyőződése és lojalitása segítségével lehet definiálni.3 5 Az irányzat képviselőinek közös nevezőjét a következőképpen lehetne összefoglalni: A nacionalizmus a francia forradalom (1789) után jelent meg, és létrehozta, megalkotta (konstruktivista álláspont) a nemzetet,3 6 egy mesterséges társadalmi kategóriát,3 7 és az annak fizikai keretét adó, (elviekben) népszuverenitáson és állampolgári jogegyenlőségen alapuló nemzetállamot. A végeredmény tehát egy olyan közösség, amely minden addigitól gyökeresen eltér, a modernista irányzat ezért sem a nemzetnek, se az azt létrehozó ideológiának (nacionalizmus) nem keresi a gyökereit.3 8 Követői lényegében úgy fogják fel a modern nemzetet, mint egy több lerombolt ház telkére, az eredeti utcafrontokat sem figyelembe véve épített betonvázas épületet, amely elé az eredeti épületek bontott tégláiból dekoratív álhomlokzatot emelnek. A téglák, a meghaladott közösségek eszméi, szimbólumai teljesen elveszítik eredeti kontextusukat, kötéseiket, és ezáltal eltűnik eredeti jelentésük, az új jelentést pedig egy mesterséges konstrukcióban nyerik el. A nemzetépítés tehát szemükben legalább annyira rombolás, mint építés, és semmiképpen sem nevezhető átépítésnek. A modernista irányzat általános, de nem tudatosan vállalt, jellemzője a jelenkori nacionalizmus szerepének negatív megítélése. Egy másik jelentős kutató, Benedict Anderson elméletét gyakran szokás a modernista irányzat zászlóshajójának tekinteni,39 mely könyve szlogenné vált címének (Elképzelt közösségek/Imagined Communities) félreértéséből ered.40 Anderson ugyanis nem kitalálásról (rosszindulatúan fogalmazva: hamisításról) beszél, 34 Gellner, E.: A nemzetek i. m. 11. Egy másik definíció, a modernista szemléletet valló Schöpflin Györgytől: ,A nacionalizmus egy olyan modern doktrína, melyet a — modern értelemben használt — nemzet igazolására használnak. Legfőbb alaptételei a következők: a világ nemzetekre és csakis nemzetekre oszlik; minden egyén egy nemzet tagja, és csakis egy nemzet tagja; minden nemzet egy csakis rá jellemző múlttal és jövővel rendelkezik; valamint, minden valószínűség szerint, minden nemzet egy bizonyos — adott esetben szimbolikus — területhez kapcsolható." Schöpflin György: A modern nemzet. Máriabesnyő-Gödöllő 2003. 10. 35 A meghatározási dilemmát jól tükrözi Hobsbawmnak az objektív meghatározás mellett érvelő, de önellentmondásoktól sem mentes fejtegetése: Hobsbawm, E. J.: A nacionalizmus i. m. 12-16. 36 Hobsbawm, E. J.: A nacionalizmus i. m. 18-29. 37 Gellner megfogalmazásában: „A nemzet az emberek meggyőződéséből, lojalitásából és szolidaritásából összetevődő artefaktum, mesterséges képződmény." Gellner, E.: A nemzetek i. m. 18. 38 „...a nacionalizmus megfelelő megértése szempontjából lényegében irreleváns annak ideológia vagy elmélettörténete." Gellner, E.: A nemzetek i. m. 165. 39 Benedict Anderson: Elképzelt közösségek. Gondolatok a nacionalizmus eredetéről és elterjedéséről. Bp. 2006. (Atelier füzetek 8.) Anderson egyik —• ritkán idézett — állítása az, hogy az első modern nemzetek, Észak- és Dél-Amerikában jelentek meg, nem Európában, és a későbbi nacionalizmusokkal szemben a nyelvi kérdés kis hangsúlya jellemezte őket. 40 A félreértés egy jellemző példáját Öze Sándornál találjuk, aki — a könyv német fordításának (.Erfindung der Nation) címe által is félrevezetve — Ernest Gellner jellegzetes nézeteit tulajdonítja Andersonnák. Öze Sándor: Mámor, mítosz, amnézia. In: Uő: A határ és a határtalan. Identitáselemek vizsgálata a 16. századi magyar ütközőzóna népességénél. Bp. 2006. 272.
