Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK II. RÁKÓCZI GYÖRGYRŐL - Szabó András Péter: „De profundis". Nemzeteszmék az 1657 utáni évek erdélyi válságában V/1085
NEMZETESZMÉK AZ 1657 UTÁNI ÉVEK ERDÉLYI VÁLSÁGÁBAN 1091 öntudatlanul örökkévalónak, változatlannak és céllal rendelkezőnek, az emberi létezés természetes kereteinek tekintette (perennializmus, primordializmus).2 9 Ezt nevezi Eric J. Hohsbawm a nemzettel való szubjektív azonosulás nézőpontjának.30 Ahogy azonban arra nemrég Dávidházi Péter felhívta a figyelmet, már a 19. század végén megjelenik a perennialista nézet kritikája: „Amit manapság Európában »nemzetnek« hívnak, és ami voltaképp inkább res facta, mintsem nata (sőt esetenként a megtévesztésig hasonlít egy res ficta et picta-ra) az minden esetben valami keletkező." - írja Friedrich Nietsche 1885-ben, kifejezve a nemzet általában mesterséges, de gyökerekkel is rendelkező jellegét.31 A huszadik századi angolszász nacionalizmuselmélet Ernest Gellner és Eric J. Hobsbawm nevével fémjelzett modernista irányzata, elsősorban az 1960-as évek komoly előzményeire építve 1980 után került előtérbe és teremtette meg a nemzeteszmék kritikai tanulmányozásának alapjait.32 A szociológiai gyökerű modernista irányzat legmarkánsabb (és sok tekintetben jellemző) változata Ernest Gellner nevéhez fűződik, aki a nemzetet és nacionalizmust (ebben a használatban: nemzeti alapú világszemléletet) a modern kor termékéként fogta fel, a nacionalizmust pedig az agrártársadalmakból az ipari társadalmakba való átmenet termékének tekintette.33 Megközelítése instrumentalista: úgy gondolja, hogy az új gazdasági erők a nacionalizmus mint eszköz révén teremtik meg az ipar számára kedvező feltételeket, nevezetesen egy olyan új, a hagyományos közösségekről és identitásokról lemondó társadalmat, amely kellőképpen mobilis, írásbeliségre épülő homogén magaskultúra jellemzi, és amelynek fizikai kerete egy merőben új jelenség, a nemzetállam. Elméletének népszerűséget az adja, hogy a marxizmushoz hasonlóan átfogó magyarázatot kínál az emberi társadalmak fejlődésére. A marxista Hobsbawm értelmezésében az elit „kitalált hagyományok" (.invented traditions) révén teremti meg a nemzetet. A nacionalizmus definíciójában a modernisták általában Gellnert követik: „A nacionaliz-29 Smith, A. D..\ Ethno-symbolism i. m. 3. - A régebbi magyar szakirodalomból Benda Kálmán tette kritikai vizsgálat tárgyává a nemzetet, ám ő a magyar nemzetet nem akarta a 13. század végénél régebbre visszavezetni, és a nemzeti „hivatástudatot" a dinasztikus „közösségérzésből" vezette le, tehát nem tekinthető klasszikus perennialistának. Esszéisztikus, lényegében a hungaropesszimizmus gyökereit kutató munkája: Benda Kálmán-. A magyar nemzeti hivatástudat története (A XV-XVII. században). Bp. 1937. 30 Eric J. Hobsbawm: A nacionalizmus kétszáz éve. Előadások. Bp. 1997. 11. („Nations and Nationalism since 1780. Programme, Myth and Reality" című könyve 1993. évi kiadásának magyar fordítása.) 31 Dávidházi Péter-. Egy nemzeti tudomány születése. Toldy Ferenc és a magyar irodalomtörténet. Bp. 2004. 33. Az idézet a „Jenseits von Gut und Böse"-ből származik. Dávidházi kitűnő könyvének ez az idézet a mottója, használata tulajdonképpen az angolszász nacionalizmuselméleteknek szánt elegáns fricska is. 32 Az önálló diszciplína megjelenéséhez szükséges lökést a gyarmati világban jelentkező válságfolyamatok adták meg. A modern nacionalizmuselméletek 20. századi előtörténetét Anthony D. Smith vázolta fel kitűnő tanulmányában: Anthony D. Smith: A nacionalizmus és a történészek. In: Nacionalizmuselméletek i. m. 21-42. 33 Ernest Gellner-. A nemzetek és a nacionalizmus. Bp. 2009. A modernista John Breuillynak Gellner munkásságát és gondolatainak fogadtatását bemutató, az irányzat 20. századi előzményeit is felvázoló értékes utószavával (181-229.). Gellner már 1964-ben, a „Thought and Change" című könyvének egyik fejezetében kifejtette alapvető tételeit, ám ezek a gondolatok csak a „Nations and Nationalism" 1983. évi megjelenése után kerültek az érdeklődés középpontjába.
