Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK II. RÁKÓCZI GYÖRGYRŐL - Szabó András Péter: „De profundis". Nemzeteszmék az 1657 utáni évek erdélyi válságában V/1085
1090 SZABÓ ANDRÁS PÉTER meg egy pillanatképpel, hanem a metamorfózis jellegének és irányának regisztrálása érdekében az előzményeket és a következményeket is figyelembe kell vennünk. Célunk az is, hogy eredményeinket az angolszász nacionalizmuselméletekkel is összevessük. Ez azonban nem lehetséges anélkül, hogy röviden a kora újkorban regisztrált struktúrák és szimbólumok 18-19. századi továbbéléséről is szót ne ejtenénk. Kitekintésünket nem a megfoghatatlan kontinuitás utáni elkeseredett hajszának szánjuk, és igyekszünk elkerülni a teleologikus jellegű érveléseket.2 5 A politikai nyelvek kapcsán burkoltan megpróbáljuk a német fogalomtörténeti iskola2 6 és a cambridge-i eszmetörténet tanulságait is megszívlelni.2 7 (Tudatában lévén annak is, hogy az utóbbi műhely a diakrón vizsgálatokhoz egészséges gyanakvással közelít.) II. A nacionalizmus és a nemzet elméleti megközelítései Mielőtt röviden felvázolnánk az eseménytörténeti keretet, és jellemeznénk az abban zajló diskurzus jellegzetességeit, röviden meg kell ismerkednünk a vizsgálat elméleti hátterével, a nacionalizmusra és nemzetekre vonatkozó modern elméletek néhány markáns irányzatával.2 8 Az újkori történetírás, mint hangsúlyozottan nemzeti tudomány és a „nemzetépítés" eszköze, sokáig egyáltalán nem firtatta a nemzetek mibenlétét, azokat 25 Ebben a tekintetben Vladimír Urbánek megfontolásait követjük: Vladimír Urbánek: The Idea of State and Nation in the Writings of Bohemian Exiles. In: Statethood Before and Beyond Ethnicity. Minor States in Northern and Eastern Europe, 1600-2000. Szerk. Linas Eriksonas - Leos Müller. Brussels 2005. 67-84. (itt 83.) Köszönöm Kármán Gábornak, hogy a tanulmány másolatát elküldte nekem. 26 A Reinhard Koselleck nevével fémjelzett Begriffsgeschichtéről röviden 1. Kovács Ákos András - Lajtai L. László: Koselleck nemzetfogalma a nacionalizmuselméletek fényében. Korall 10. (2009: nov.) 16-25. (itt 17-18.) 27 A cambridge-i iskola írásaiból már tizenöt éve megjelent egy értékes magyar nyelvű szöveggyűjtemény: A koramodern politikai eszmetörténet cambridge-i látképe. Szerk. Horkay Horcher Ferenc. Pécs 1997. 28 Szeretném előre is leszögezni, hogy nem tartozom a téma szakértői közé. A nacionalizmuskutatás a kérdés központi jelentőségének és aktualitásának köszönhetően napjainkra önálló diszciplínává vált, saját szakemberekkel és könyvtárnyi szakirodalommal, amelynek egyre jelentősebb hányada magyarul is elérhető. Az irányzatok alábbi ismertetése természetszerűen leegyszerűsítő lesz, célom csak egy-egy jellegzetes gondolatuk felvillantása, nem átfogó jellemzésük. - A tájékozódást nagyban segíti két, a nacionalizmuselmélet irányzatait illusztráló magyar nyelvű szöveggyűjtemény: Eszmék a politikában: a nacionalizmus. Szerk. Bretter Zoltán - Deák Ágnes. Pécs 1995. [A kötetet a rendelkezésemre álló idő alatt nem tudtam megszerezni], ill. Nacionalizmuselméletek. Szerk. Kántor Zoltán. Bp. 2004. (Rejtjel politológiai könyvek 21.) 7-17. oldalán Kántor Zoltán informatív előszava, a 397-400., ill. 401^109. oldalakon hasznos bibliográfia a tudományág magyar és angol nyelvű szakirodalmáról. A nacionalizmus-elméletekre adott néhány hazai reflexió: Debreczeni Attila: Nemzet és identitás a 18. század második felében. Irodalomtörténeti Közlemények 105. (2001: 5-6. sz.) 513-552. (itt főként 515-523.); Fazakas Gergely Tamás: Nemzet és/vagy Anyaszentegyház. Közösségképzetek a kora újkori református imádságirodalomban. Studia Litteraria 45. (2007) 190-214. (itt 190-191.); Gyáni Gábor: Nemzeti identitás - identitáspolitika: In: Uő: Relatív történelem. Bp. 2007. (História Mundi) 124-135.; Hofer Tamás-. Témák és megközelítések. In: Magyarok kelet és nyugat közt. A nemzettudat változó jelképei. Szerk. Uő. Bp. 1996. 7-22.; Teszelszky, K.: Az ismeretlen korona i. m. 61-67. Fontosnak tartom a következő, magyar szerzők tanulmányait tartalmazó kötetet is: A nemzeti tudományok historikuma. Tudományos tanácskozás. Szerk. Kulin Ferenc - Sallai Éva. Bp. 2008.
