Századok – 2012

KÖZLEMÉNYEK II. RÁKÓCZI GYÖRGYRŐL - Szabó András Péter: „De profundis". Nemzeteszmék az 1657 utáni évek erdélyi válságában V/1085

Szabó András Péter „DE PROFUNDIS" NEMZETESZMÉK AZ 1657 UTÁNI ÉVEK ERDÉLYI VÁLSÁGÁBAN „Megromlott, holdfottára jutott, utolsó veszedelemhez közelített, üszögében lévő, pusztaságra jutott magyar nemzetség, bétölt a tudománynak igaz volta a zsidókon, bétölt, de jaj félő, hogy terajtad is jobban be ne teljék. Gondold meg: míg az te fényes fejedelmid tündöklő s ragyogó csillagid tündökölnek és ragyognak vala, mindenfelé kiterjed vala jó emlékezeted, de jaj már mire jutottál, hogy elhullottanak tanácsosid, megszűntenek a kapukról véneid, elaludtanak fényes fejedelmid, szövétnekid, eldűltenek oszlopid, reád is elérkezett az veszedelem."1 Báthori Mihály: Hangos trombita. Debrecen 1664. I. Bevezetés 1660 elején, az őt üldöző II. Rákóczi György elől Szeben városába szorult Barcsay Ákos olyan aranyforintokat és tallérokat veretett a szász városokban, amelyek egészen kivételesek az Erdélyi Fejedelemség pénzverésében,2

sőt egész 1 Báthori Mihály. Hangos Trombita azaz olyan prédikációk, melyekben Erdély és Magyarország romlásának és pusztulásának okait a szászmedgyesi gyűlésben, az ország három nemzetből való fő-fő rendei előtt közönséges helyen prédikállott és kijelentett az akkori méltóságos választatott fejedelemnek udvari prédikátora, és mostan a debreceni eklézsiának tanítója, közönségessé tött s kibocsáttatott több alkalmatosság szerint való prédikációkkal." Debrecen 1664. 177. (RMK I. 1010-1011.; RMNy Nr. 3141. A Ráday Könyvtár példányát használtam) Az idézet Báthorinak egy külön alcím alatt szereplő temetési beszédéből származik, amelyet 1663. július 22-én mondott el Rhédey László fejedelmi tanácsos, háromszéki főkapitány és máramarosi főispán temetésén. (Uo. 163-208. Az RMK-ban még külön nyomtatványként szerepel, RMK I. 1011. szám alatt) - A továbbiakban mind az idézett forrásszövegeket, mind pedig a kora újkori művek címeit, az olvashatóságot és a tartalmat szem előtt tartva, modern, de a jellegzetes magánhangzókat megtartó átírásban használom. 2 A magyar történetírásban először Kazy Ferenc figyelt fel ezekre: Kazy Ferenc: História regni Hungáriáé II. [1637—1663J Nagyszombat 1741. 243-244. Barcsay Ákos szóban forgó veretei (tízszeres és szimpla aranyforintok illetve tallérok) a szebeni, a brassói és a segesvári verdében készültek. Talán a szebeniek a legkorábbiak, hiszen a szászok fővárosába szorult fejedelemnek aligha volt lehetősége az ostrom végeztéig a segesvári és brassói pénzverést ellenőrizni. Az egyik szebeni veret, egy tízszeres aranyforintcsegely (Nr. 576.) előlapján a bibliai idézet mellett egy magyarázatot nem igénylő politikai üzenetet is találunk: „Sub Rakocziana oppressione regni Transilvaniae et obsidione Cibiniensi." Barcsay pénzverésének jellemzése és a veretek felsorolása: Huszár Lajos: Az Erdélyi Fejedelemség pénzverése. Bp. 1995. 17. 140-147.