Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK II. RÁKÓCZI GYÖRGYRŐL - Kármán Gábor: II. Rákóczi György 1657. évi lengyelországi hadjáratának diplomáciai háttere V/1049
AZ 1657. ÉVI LENGYELORSZÁGI HADJÁRAT DIPLOMÁCIAI HÁTTERE 1073 Stenbocknak: csapataival együtt vonuljon északra és csatlakozzon az általa vezetett fősereghez.8 4 Ugyanakkor Rákóczi melletti követének, Sternbachnak hosszas memóriáiét küldött, amelyben lépésének alapos indoklása mellett javaslatokat is adott a fejedelemnek a további hadmozdulatokkal kapcsolatban. Ezek szerint II. Rákóczi Györgynek Lengyelország déli részén kellett volna hídfőállást kialakítania — Krakkó, Lemberg vagy Sandomierz környékén — és ott tartania magát, amíg szövetségese vissza nem tér.85 X. Károly Gusztáv alighanem tényleg úgy gondolta, hogy csak ideiglenesen hagyja ott a lengyel hadszínteret, mert ukrajnai követének, Gustav Lilliecronának is küldött utasítást, hogy sürgesse a szövetségi szerződés megkötését a kozákokkal.86 Gustav Otto Stenbock június 22-én közölte Rákóczival királya utasítását, akit a hír igencsak megviselt, de semmit nem tehetett ellene.87 Krakkót a felvonuló Habsburg seregek elzárták a fejedelem elől, így a svéd táborszernagy távozása után az erdélyi hadai dél felé, Lemberg irányába indult, ám védhető támaszpont kiépítésére Rákóczi nem tett kísérletet - igaz, ez már csak azért is nehézkes lett volna, mert (ahogy említettem) az itteni városok egyikében sem volt erdélyi helyőrség. A visszavonulás mellett a fejedelem újabb, immár meglehetősen kétségbeesett kísérletet tett arra, hogy békét kössön a lengyel királlyal. Képviseletében Mikes Mihály kancellár már Varsó alól békeajánlatot tett, ami azonban még elég sokáig nem talált meghallgatásra: Mária Lujza lengyel királyné titkárának feljegyzése szerint János Kázmér hat nap alatt a fejedelem négy különböző követét utasította vissza.88 84 X. Károly Gusztáv instrukciója Gustav Otto Stenbock számára (Strassburg, 1657. jún. 6.[/16.]). RA RR vol. 312. fol. 1099v-1103v. Gebei Sándor szerint „Károly Gusztáv [május közepén] attól rettegett, hogy az osztrákok a dánokkal Pomerániában egyesülnek és a Brémánál harcoló seregének visszavonulási útját elvágják. Ezért hagyta Rákóczi 'segítségére' vissza Stenbockot!" Gebei S.: II. Rákóczi György szerepe i. m. 839. Úgy tűnik azonban, hogy a svéd király ekkor még nem számolt Habsburg beavatkozással, ami nem is csoda, hiszen a lengyelekkel kötött szerződést I. Lipót csak május végén ratifikálta, és csapatai csak június 18-án indultak meg. Jerusalem, E.: Die Teilnahme Österreichs i. m. 26. A svéd hajók fogságba ejtéséről 1. X. Károly Gusztáv levelét Gustav Lilliecronának (Strassburg, 1657. jún. 6.[/16.]). RA RR vol. 312. fol. 1090v-1091r. Stenbockot személy szerint X. Károly Gusztáv már korábban is Svédországba akarta rendelni, ebben az utasításában azonban — amelyet nem is biztos, hogy elküldött — arról nincs szó, hogy az irányítása alá tartozó sereget is magával kellett volna vinnie északra, 1. a király „Starozova", 1657. máj. 31.[/jún. 10.] dátumú utasítását. Uo. fol. 1034v-1040v. 85 X. Károly Gusztáv memoriáléja Heinrich Coelestinus von Sternbachnak (Strassburg, 1657. jún. 6.[/16.]). RA RR vol. 312. vol. 1092r-1098v. Sandomierzet, amely egyenlő távolságban van Krakkótól és Breszttől, így lehetővé teszi a kapcsolattartást mindkét helyőrséggel, a király csak arra az esetre javasolta, ha a Habsburg támadás mégsem indulna meg. A tízpontos emlékirat első kilenc pontját — amely X. Károly Gusztáv cselekedetének jogosságát bizonygatja igen ékesszólóan — latin fordításban is megküldték Sternbachnak, valószínűleg azért, hogy a követ átadhassa azt a fejedelemnek. Uo. fol. 1103v-1107r. 86 X. Károly Gusztáv levele Gustav Lilliecronának (Strassburg, 1657. jún. 6.[/16.]). RA RR vol. 312. fol. 1090v-1091r. 87 L. János György anhalt-dessaui herceg levelét apjának (Stettin, 1657. júl. 4.[/14.]). LHASA Dessau A 9a IIb Nr. 1. fol. 256v.; ill. Sternbach jelentését X. Károly Gusztávnak (Varsó melletti tábor, 1657. jún. 12.[/22.]). EÉKH II. 308-312. 88 L. Czçstochowa, 1657. júl. 14. dátumú levelét. Des Noyers, P: Lettres i. m. 336. A lengyel politikusok bizalmának megszerzése végett Mikes külön kihangsúlyozta, hogy a katolikus felekezethez tartozik, 1. Stanislaw Witowski sandomierzi várnagynak írott levelét (Varsó melletti tábor, 1657. jún.
