Századok – 2012

KÖZLEMÉNYEK II. RÁKÓCZI GYÖRGYRŐL - Kármán Gábor: II. Rákóczi György 1657. évi lengyelországi hadjáratának diplomáciai háttere V/1049

1072 KÁRMÁN GÁBOR ő seregének egy részével külön úton indul. A fejedelem reakciójában alighanem fontos szerepet játszott az is, hogy a királlyal tartó kontingens kisebb volt, mint az, amelyet Stenbock vezetésével hátrahagyott.8 0 A korábbi haditerv csak annyiban változott meg, hogy X. Károly Gusztáv nem nyugat felé, hanem északra indult, hogy elhárítsa az uralma alatt álló brémai birtokok elleni dán támadást. III. Frigyes dán király (1648-1670) ugyanis — aki már régóta feszült viszonyban állt a svéd uralkodóval — ebben az időszakban döntött úgy, hogy hallgat a Habsburg követek biztatására és nyílt háborút kezdeményez ellene.81 X. Károly Gusztáv távozása után az erdélyi sereg megkísérelte bevenni Varsót, a város kapitulációjára azonban csak azután került sor, hogy Rákóczi Stenbock segítségét is igénybe vette - a védők végül június 17-én adták fel a vá­ros erődítményeit. Történészek sora hívta fel rá a figyelmet, hogy Varsó bevéte­le katonai szempontból teljesen értelmetlen volt, amit az is jól mutat, hogy a fe­jedelem ezúttal egyáltalán nem akart helyőrséget hagyni a városban - a véd­művek lerombolására vonatkozó parancsát csak a város lakói által fizetett vált­ság ellenében halasztotta el.8 2 Alighanem diplomáciai motivációt kell keres­nünk II. Rákóczi György cselekedete mögött: a Porta haragjának lecsillapításá­hoz nyilvánvalóan jól kommunikálható eredményekre volt szükség, erre pedig kiválóan megfelelt a lengyel főváros elfoglalása. Ugyanakkor az is egyértelmű, hogy a kozákokkal szembeni konfliktusai ellenére — akik körében Breszt után már nyílt zavargások törtek ki — a fejedelem továbbra is bízott a közös háború folytatásában: noha vannak arról adatok, hogy Kemény János gyanakodott, Károly Gusztáv nem akarja-e sorsára hagyni Rákóczit, a fejedelemnek egyelőre nem állt szándékában a lengyelországi hadszíntér elhagyása.8 3 A haditervek újabb radikális megváltozása már annak az eredménye volt, hogy X. Károly Gusztáv értesült róla: a Habsburgok foglyul ejtették három ha­dihajóját, és ebből arra következtetett, hogy I. Lipót a korábban is ellenséges vi­szonyt nyílt háborúra akarja váltani. A helyzetet olyan súlyosnak ítélte, hogy a Királyi Poroszországban található Strassburgból június 16-án utasítást küldött 80 Wimmer, J.: Polens krig i. m. 381. 81 A haditanácsról 1. Pufendorf, S.: De rebus i. m. 261. [IV 181; „anhalti" relatio: RA M 1295 fol. 16r.; Hugues de Terlon értesülése szerint a király még azt is felajánlotta, hogy személyesen Lengyel­országban marad és Carl Gustaf Wrangeire bízza a dán konfliktus kezelését, ám nagyvonalú ajánla­tát a fejedelem nem fogadta el. Terlon, H.: Mémoires i. m. 79-80. A dán támadás hírét X. Károly Gusztáv Bresztnél kapta meg és egy darabig titokban tartotta Rákóczi elől. Uo. 77-78. A konfliktus politikai hátteréről részletesen 1. Englund, P: Den oövervinnerlige i. m. 470-479. 82 A várost a kozákok módszeresen kifosztották és ebben jó társat találtak a svédekben, akiknek fájó emléket jelentett a város visszafoglalása az előző évben, amikor a lengyelek a svéd helyőrséget annak ellenére is felkoncolták, hogy azok megadták magukat. Az 1657. júniusi kapitulációs okmányok ráadásul nem említették meg X. Károly Gusztáv csapatait, akiknek így lehetősége nyílott a szabad rablásra. Az at­rocitások több mint 300 halálos áldozattal jártak. Terlon, H.: Mémoires i. m. 90.; Pufendorf, S.: De rebus i. m. 262. [IV 18]; Englund, P: Den oövervinnerlige i. m. 486. X. Károly Gusztáv — mielőtt még értesült volna Varsó elestéről — maga is a város védműveinek lerombolására utasította Stenbockot, 1. levelét (Thorn, 1657. jún. 12.[/22.]). RA RR vol. 312. fol. 1144r-1145r. 83 A kozákok lázongásáról 1. II. Rákóczi György levelét X. Károly Gusztávnak (Gródek, 1657. jún. 3.). EÉKH II. 303.; Gebei S.: II. Rákóczi György erdélyi fejedelem i. m. 216-217.; Kemény János gyanújáról 1. Waldeck jelentését Frigyes Vilmosnak (Ostrozne melletti tábor, 1657. máj. 24.[/jún. 3.]). Urkunden und Actenstücke i. m. 172.

Next

/
Thumbnails
Contents