Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK II. RÁKÓCZI GYÖRGYRŐL - B. Szabó János - Sudár Balázs: „Independens fejedelem az Portán kívül" II. Rákóczi György oszmán kapcsolatai. Esettanulmány az Erdélyi Fejedelemség és az Oszmán Birodalom viszonyának történetéhez (1. rész) V/1017
II. RÁKÓCZI GYÖRGY OSZMÁN KAPCSOLATAI 1043 kelők általában nem merték átlépni a kontinens határát, inkább megálltak Isztambullal szemben Uszküdárnál, és várták a számukra kedvező politikai döntést. Sikertelenség esetén pedig gyakran a következő dacos kijelentés hangzott el: „Rumélia a tiétek, Anatólia a miénk!"5 5 A megosztottság persze nem volt fenntartható sokáig, de a közgondolkodást jól példázta. A területi összetartozás, a „földiség" szemléletes példáját Evlia cselebi mutatja be, amikor az abaza származású Melek Ahmed kíséretét írja le. A nagyúr belső agáit Abaza Mersan Júszufnak, Abaza Arit Alinak, Abaza Karnis Velinek nevezték. (A Mersan és az Arit nem muszlim és nem török nevek, s jól mutatják viselőik származását.) A pasa két további emberét Cserkesz Sahbáznak és Gürdzsí ('Grúz') Zülfikárnak hívták, helyettese, kethüdája pedig a szintén cserkesz Kudde volt.56 A származáson túl a politikai életet a klánok, politikai családok (odzsak) határozták meg, amelyek elsősorban vérségi alapon szerveződtek, de a területi meghatározottságok nem voltak kizárólagosak esetükben: többnyire házasságok, névleges családi kapcsolatok, patrónus-kliensi viszonyok tartották össze őket. Ezekről az oszmán források ritkán emlékeznek meg, felfejtésük ezért rendkívül nehéz, ugyanakkor az ismert példák éppen e kapcsolatok rendkívül nagy erejére utalnak. Az abazák klánjához a feljebb ismertetett rokonságon túl hozzátartozott még Melek Ahmed sógora, Hajdaragazáde Mehmed pasa, valamint Abaza Mehmed pasa hűséges szolgája és belső bizalmasa, majd kincstárnoka — az egyébként szintén abaza származású — Szijávus pasa (kétszeres nagyvezír, 1651, 1655), valamint testvére, a magyar végeken forgolódó Szári Hüszejn pasa is. Ám velük — elsősorban Ibsír pasával — működött együtt a szintén kaukázusi, de a kicsiny ubih népből származó Szejdí Ahmed pasa is.5 7 A politikai családok arra is lehetőséget adtak, hogy azokban az „ellentábor" egy-egy képviselője is integrálható legyen. Azaz a fiktív családi kapcsolat felülírt (vagy legalábbis felülírhatott) mindenféle vérségi vagy területi szolidaritást. így például az albán Köprülük egyik legbizalmasabb híve, Mehmed nagyvezír egyik veje, Fázil Ahmed pasa nagyvezír helyettese egy abaza, Szijávus Musztafa pasa volt. A szintén albán származású Tarhondzsu Ahmed nagyvezír pedig éppenséggel nem támogatta a szintén albán származású moldvai vajdát, Vasile Luput, sőt épp ellenkezőleg, zöld utat adott elmozdításához. A származás és a politikai családhoz való tartozás szerepét az egyes életutak példázzák a legjobban. Lássuk példának okáért a történetünkben még többször színre lépő — és a magyar végek életében is szerepet játszó — Zur-55 Az 1649. évi események kapcsán idézi: Abdiilkadir Özcan: Anadolu isyanlarinin Bati Ucu: Üsküdar. http://www.uskudar.bel.tr/tr-TR/bilgi/Lists/Sunumlar/Attachments/1346/T38.pdf. 99. Abaza Haszan felkelése kapcsán 1. Mehmet Fatih Gökgek: Behceti Seyyid ibrahim Efendi: Tárih-i sülále-i Köprülü. Transkripsiyon ve tahlil. Yüksek Lisans Tezi. Istanbul 2006. 74. 56 Euliyâ Çelebi b. Derviç Mehemmed Zillv. Evliyâ Çelebi Seyahatnâmesi. Topkapi Sarayi Kütüphanesi Bagdat 307 Yazmasinin Transkripsiyonu - Dizini. 5. Kitap. Haz. Yiice Dagli - Seyit Ali Kahraman - Ibrahim Sezgin. Istanbul 2001. 146., 250. 57 Szijávus életrajzára: Mahmut Ali: Siyavuj Paja. In: Türkiye Diyanet Vakfi islam Ansiklopedisi 37. Istanbul 2009. 310-311.; Szári Hüszejn és Szejdí Ahmed életrajza magyarul (további irodalommal): Sudár Balázs: A hódoltsági pasák az oszmán belpolitika forgatagában (1657-1665). Hadtörténelmi Közlemények 124. (2011: 3. sz.) 891-895.
