Századok – 2012

TÖRTÉNETI IRODALOM - Petrőczi Éva: Kagylókürttel harangozni. Ujabb tanulmányok a puritán irodalomból (Ism.: J. Újváry Zsuzsanna) IV/998

998 TÖRTÉNETI IRODALOM hogy a bobovaci királyi temetkezési központban Ostoja, II. Tvrtko és Stjepan Tomas síremlékét is budai mesterek faragták. Mindezek tovább gyengítik a két szuverén királyság küzdelmének elméletét, igaz, Lovrenovic korrektül bemutatja a magyar udvari kultúra boszniai hatását is a kötet 7. fejezetében. A különböző nézőpontok segítik a problémák megoldását, ez igaz erre a könyvre is. A magyar szakirodalomban ismeretlen kérdések fontosak a két ország közötti 14-15. századi viszonyrendszer megértéséhez, a szerző pedig egy időtálló művet tett le az asztalra, amelynek adatait, ötleteit még sokszor fogjuk használni. Varga Szabolcs Petrőczi Éva KAGYLÓKÜRTTEL HARANGOZNI Ujabb tanulmányok a puritán irodalomból (Nemzet, egyház, művelődés VI.) Hernád Kiadó, KRE Puritanizmuskutató Intézet, Debrecen-Budapest, 2011. 135 o. Petrőczi Éva irodalomtörténész már jó ideje foglalkozik a puritanizmussal, hiszen jelen munka a hatodik kötete e témában. Az első, a korábbi cikkeit összegző kötet 2002-ben jelent meg a Balassi Kiadónál „Fél-szentek és fél-poéták: Epizódok a magyar és angolszász puritanizmus irodalmából" címmel. A szerző elkötelezettségét a téma iránt mi sem mutatja jobban, minthogy a Károli Gáspár Református Egyetemen belül létrehozta a kicsiny, de munkás és munkabíró Puritanizmuskutató Intézetet, amely tanulmányköteteket és szövegkiadás-sorozat darabokat bocsát ki. Amennyiben rápillantunk Petrőczi Éva előző tanulmánykötete („. . .mi lelkünknek éltető abraka",Tanulmányok a magyar és angolszász vallásos irodalomról, Fekete Sas Kiadó, Bp., 2008. 231.) előszavának egyik mondatára — ez ars-poeticának is felfogható —, megértjük, hogy a puritanizmus kutatása nem csupán az irodalomtörténet (a régi magyar irodalomtörténet és anglisztika), netán a protestáns egyháztörténet, hanem inkább valamiféle interdiszciplináris tudomány része: „A kötet több tanulmányában azzal foglalkozom, hogyan él tovább a puritán, illetve általában a hit-vezérelte eszmeiség és stílus számos későbbi, 18-19. és 20. századi alkotó művében,..." (7. o.) Ez a célmegjelölés a „Kagylókürttel harangozni" című kötetre is érvényes, sőt erre talán még inkább, mint a korábbi kötetekre. A könyvben közzétett 14 írás a szerzőnek többnyire 2009-ben, különböző helyeken megjelent munkáinak, illetve konferenciai előadásainak gyűjteménye, amelyben a magyar és az angol puritanizmus ösvényén járó prédikátorok, gondolkodók vagy éppen a puritán hitelvek szerint élő kései utódok munkásságáról, gondolataikról, viselkedésmódjukról olvashatunk. Van olyan írás, amely inkább történelmi vénájú, másik meg éppen aktualizáló, a mai olvasóhoz szóló figyelemfelkeltő hatású vagy éppen a szerző belső énjének kivetítése. Petrőczi a bevezető tanulmányban, amely inkább munkabeszámoló — hiszen a cím is ezt sugallja: Vázlatos helyzetjelentés az angolszász puritán irodalom magyarországi kutatásáról — röviden áttekinti a puritanizmus kutatásának történetét, amellyel egyúttal felvezeti az egykori irányzat elindítóinak munkásságát is: William Perkinst, a Franekerben tanító William Amest (Amesiust) és a magyar puritanizmus atyját, Medgyesi Pált, valamint a mai puritanizmus-kutatás fellegvárának számító Debreceni Egyetemet az ottani kutatókkal, azok eddigi eredményeivel, majd saját munkásságát a Károli Egyetemen megalapított Puritanizmuskutató Intézettel. A Váradi Biblia kiadójának, a tudós Köleséri Sámuelnek pályafutását rokonítja a szerző Brian Waltonéval, a nevezetes Polyglott Biblia szerkesztőjével: a párhuzam nem erőltetett, hiszen mindketten Cambridgében tanultak, noha az előbbi, peregrinusként csupán rövid időt töltött „Cantabrigiában". Walton 1660-ban Chester püspöke lett, míg Kölesérinek nem adatott meg ekkora méltóság. Azonban Köleséri is a maga módján, amúgy magyar módon, igen nagy hírnévre, reputációra tett szert: hazatérése után nemcsak a szent nyelveket tanította, hanem a Váradi Biblia kiadásával hatalmas közügyet szolgált, és Debrecenben, a puritanizmus magyar fővárosában valóságos „magister perpetuus"-sá vált. Az ő személyében „Szenei Molnár Albert szellemségének örökö-