Századok – 2012

FIGYELŐ - Bereznay András: Egy atlaszról IV/981

FIGYELŐ 983 való viszonyát, — szükségtelenül túl bonyolult rendszer szerinti — azonosító kódját együttesen bemutató összehasonlító térkép egészíti ki. Miskolczy szerint ez az atlasz hiánypótló. Nehéz látni — még csak a döntő (földrajzi) rész tekintetében —, hogy ez miben állna. Minthogy kész, részletes térképekről vette át a tartalmat, e vonatkozásban természetszerűleg nem volt hiány. Lehet ugyan arra gondolni, hogy a kérdéses források már nem könnyen hozzáférhetőek, így Binder az átlag érdeklődő számára közelebb hozta az utalt részleteket. Talán. A domborzatot is hűen visszaadó katonai sőt autótérképek azonban azóta is születtek, és hasonló részletek turista térképeken is föllelhetőek. Ami pedig a községhatáros szelvényeket illeti, ha a hasonlókat — igaz, a beépített területek kiterjedésének megrajzolása nélkül, hollétüket csak karikával érzékeltetve — bemutató, 1:400 000-es, A Magyar Állam Közigazgatási Térképe (M. Kir. Állam Nyomda, Budapest, 1914.) szintén csak nehezen is hozzáférhető — miközben más hasonló kiadványok is voltak — azt kitűnően pótolja, Binder tárgyalt atlaszának kiadását megelőzően megjelent, A történelmi Magyarország atlasza és adattára című, hasonlóan 1:400 000-es térképeket tartalmazó kötet (Talma kiadó, Pécs, 2001.). Ha be is kell látni, hogy Binder, amikor munkáján elkezdett dolgozni, ez utóbbinak akkor majdani megjelenéséről előre nem tudhatott, mai szemmel hiány pótlásról mindenképpen nehéz beszélni. Úgy tűnik inkább, egy bármennyire is dicséretes és nemes, de mégiscsak némileg öncélú személyes ambíció került (talán nem teljesen) megvalósításra. Ez nem jelenti azt, hogy ne látnám a földrajzi térképek lehetséges hasznát. Az Erdély iránt érdeklődők számára előnyös lehet mindez egybegyűjtve, egységes, csak Erdélyre korlátozott megjelenítésben, és politikai térképei adatokat térképre vinni szándékozó történészek számára is hasznos munkatérképnek bizonyulhatnak. Az ilyen fölhasználást, — amennyiben valaki csak egy kisebb tájat kívánna így földolgozni — az is megkönnyíti, hogy a kiadó lehetővé tette az egyes lapok önállóan is megvásárolhatóságát. Nem tehet a szerző arról, hogy amikor az atlaszon elkezdett dolgozni, nem álltak még rendelkezésre olyan kompjúterek, vagy legalábbis erre alkalmas programok nem léteztek még, amelyek segítségével lassan két évtizede természetes ilyen jellegű munkákat elvégezni. Mégis megkockáztatható, hogy mégha a munka jelentős része is készült el már mire ez lehetségessé vált, érdemes lett volna a kész szelvényeket kompjúteren újra rajzolni, majd a továbbiakra nézve a kompjúteres földolgozásra átállni. Az eredmény legalábbis esztétikailag osztályokkal állhatna fölötte a — bármennyire is jó okból — de mégis első látásra azonosíthatóan kezdetleges technikával megvalósítottnak. Hogy nem így történt, nem nevezhető hibának, de sajnálatos. Nem csak esztétikai szempontok miatt az, hanem azért is, mert így a nagy számú indokolt javítás elvégzése sokkal nehezebbé vált, és talán emiatt nem került rá sor. Már valódi probléma a magasság szintjeit mutató legalábbis NWl-es szelvényen a 200m alatt fekvő területekre alkalmazott sötét szín. (Máshol a sorozatban ez világosabb.) Nem ízlésbeli ez az észrevételem. Az okoz nehézséget, hogy a vízrajz, és az arra vonatkozó, vele megegyező színű névrajz elemeit emiatt csak igen fáradságosan lehet azonosítani. A községhatáros szelvényeken to-