Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK AZ 1711. ÉVI SZATMÁRI BÉKE TÖRTÉNETÉRŐL - Kis Domokos Dániel: Drámai hangulat és reális értékelés: „Magyarok Törökországban" és „Egy bujdosó kuruc". Rákóczi-kultusz a színpadon IV/961
RÁKÓCZI-KULTUSZ A SZÍNPADON 977 ti, korabeli, ma is ismert, sőt közismert rajzok, metszetek és festmények alapján készültek el a tervek, szinte teljesen az eredetieket utánozva. Zichy Géza, aki trilógiájának szövegét és dallamát egyaránt maga szerezte — ebben valóban Wagnert követve — az első részben ügyesen oldotta meg a Rákóczi-nóta keletkezését, amelyet az apja renegátsága miatt magát a névtelenségbe burkolódzó Nemo, Rákóczi híve és a trencséni csatában élete árán megmentője szerzett, ahogy halálos ágyán rebegi: „Élni fog e hősi ének Nemzedék a nemzedéknek Által adja örökségül. Élni, mert leszállt az égből, Mert a haza dicső hivén Rákóczinak magyar szive Született..."6 2 Végül pedig Zichy a trilógia befejező része, a Rodostó „magyar történelmi dalmű" vezérkönyvének végére e szavakat rótta szálkás betűivel: „E mű hazámé!"6 3 Hosszú lenne a sor, ha mindezek mellett minden hasonló próbálkozást felsorolnánk az 1890-es évektől, néhányat azért megemlíthetünk, csak a számbavétel szintjén: ifj. Bokor József: Kurucfurfang 1899-ből. A Népszínházban előadott népszínmű fénye természetesen most is Blaha Lujza volt. 1901-ben következett az Ocskay brigadéros, majd 1902-ben A kuruc furfang, de Voinovich Géza is írt jóval később Rákóczi-darabot, 1923. január 12-én volt a bemutatója a Nemzeti Színházban. Ám a legszörnyűbbet talán mégis Lampérth Géza alkotta, mégpedig versben, Veér Judit rózsáját;6 4 amelyről nem más, mint Ady írt igen komoly kritikát. Inkább ennek ürügyén fakad ki Ady: 62 Ezzel ér véget a Nemo, 1905-ben, a színi utasítás szerint pedig: „mint villámtól sújtott, hanyatt veti magát, s meghal. A zenekarban a Rákóczi induló teljes pompájában felhangzik, kuruc csoportok Rákóczi keresésére indulva baloldalon a Rákóczi zászlóval megjelennek, Bercsényi átveszi a zászlót, és azzal a halottat letakarja." - Zichy Géza: Nemo. Magyar történelmi dalmű egy felvonásban. Szövegét és zenéjét írta Gróf Zichy Géza. Bp. 1905. 76-77. 63 „Rodostó". A Magy. Kir. Operaház mai bemutatójához. I. Szerző a darabjáról. Magyar Színpad, 1912. március 20. - Rákóczi és bujdosótársai újratemetésekor pedig 1906. október 29-én, hétfőn a Kassai Nemzeti Színház korabeli selyemszínlapja tanúsága szerint: „Díszelőadás II. Rákóczi Ferencz fejedelem hazai földbe tétele alkalmából, a budapesti magy. kir. Operaház teljes személyzetének és a Nemzeti Színház társulatának közreműködésével a kassai Rákóczi-szobor javára." A Szávay Gyula által írt alkalmi rövid színjáték, „A regéczi kis harang. (Jön a fejedelem.)" után a Nemo csendült föl, s a színlap szerint „a III. felvonást megelőző intermezzót a szerző, Zichy Géza gróf vezényli." Minderről, a kor szokása szerint a színigazgató, jelen esetben Komjáthy János tudósít a színlap alján. OSzK Színháztörténeti Tár, selyemszínlapok. - Kassán október 27-én pedig Rákosi Viktor: Rákóczi fia került bemutatásra, Komjáthy János társulatával, s még több alkalommal is ment ezt követően. A budapesti Vígszínház 1906. október 25-i, Góth Sándor által rendezett bemutatón ellenben a zenéjét Kún László szerezte, míg a kassai bemutatón pedig Vincze Zsigmond hangszerelte és állította össze. L. a korabeli szövegkönyveket: OSzK Színháztörténeti Tár, Víg 203 és MM 6941. 64 A darab szerzőjének nem ez volt az első ilyen vállalkozása. Már 1902. szeptember 18-án bemutatta a budapesti Vígszínház a Géczy Istvánnal együtt írt 3 felvonásos történeti színművet, Kún László zenéjével. Ez volt a Rodostó, amelynek érdekessége, hogy Kossuth születése 100. évfordulója
