Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK AZ 1711. ÉVI SZATMÁRI BÉKE TÖRTÉNETÉRŐL - Kis Domokos Dániel: Drámai hangulat és reális értékelés: „Magyarok Törökországban" és „Egy bujdosó kuruc". Rákóczi-kultusz a színpadon IV/961
976 KIS DOMOKOS DÁNIEL Ady Endre.5 8 A mai néző nyilván már ezt sem élvezné nagyon, ezt a részben egy Jókai-regény, a Szeretve mind a vérpadig hatása alatt keletkezett színdarabot; ezt az első, jelentősebb, akkor nagyhatású, érdekes feldolgozást, az Ocskay brigadérost 1901-ből, amelyet a budapesti Vígszínház mutatott be nagy sikerrel. Többek közt Csillag Teréz remeklésével többször is játszották, és többször felújították, még 1917-ben,5 9 és később is. A másik pedig, amelynek cselekménye érdekes módon 1735-ben Rákóczi halálával kezdődik, az 1906-ban a Kolozsvári Nemzeti Színház díszelőadásán bemutatott darabja, A bujdosók. Herczeg Ferenc később a Pro libertate című terjengős regényében, amely csak 1936-ban jelent meg, írta meg Rákóczi részletes életrajzát, érdekes, szinte drámai párbeszédekkel megtűzdelve. Ilyen például Mikes Kelemen és Ilosvay Jankó beszélgetése Párizsban, a mai főváros legrégibb hídján, a Pont Neuf közepén.60 Szintén 1906-ban, Pesten, a Király Színházban mutatták be a még 1904-ben kirobbanó sikert arató János vitéz szerzője, Kacsóh Pongrác operettjét, a Rákóczit. Ám a már ismert szerzőtárs, Bakonyi Károly szövegére írt mű jócskán elmaradt az előző sikerétől.6 1 Gróf Zichy Géza pedig, a félkarú virtuóz, Liszt Ferenc tanítványa, aki egy időben az Operaház intendánsa is volt, hatalmas trilógiát írt: Nemo (1905), II. Rákóczi Ferenc (1909) és Rodostó (1912) címmel, mindegyiket az Operaház mutatta be. Az előadás fényét — akárcsak a még 1902-ben bemutatásra kerülő Bérezik Árpád-féle vígjáték, A kurucok Párisban címűét is — a Kéméndy Jenő jelmeztervei alapján készült pazar kosztümök is emelték. Sőt, úgy tűnik, ezek a jelmezek voltak egyedül hitelesek, hiszen erede-58 [Ady Endre]: Ocskay brigadéros. Szabadság, 1901. április 20. In: Ady Endre: Vallomások és tanulmányok. Magyar és külföldi irodalom. Sajtó alá rend. Földessy Gyula. (Ady Endre összes művei III.) Bp. 1944. 312-314., az idézet: uo. 313. 59 Maga a szerző később A gótikus ház című visszaemlékezésében is ír erről: „Kétségtelen, hogy Thaly becsületes rajongója volt a fejedelemnek, de azért az ő és barátai Rákóczi-szemléletében volt valami alapvető hiba. Ók nem a magyar szabadságszeretet és függetlenségi ösztön egyetemes megtestesítőjét látták benne, hanem afféle Kossuth-párti notabilitást, akinek nagyságát saját pártprogramjuk szűk keretei közé igyekeztek begyömöszölni. Kisajátították Rákóczit, megtették tiszteletbeli pártelnöküknek és bőszülten tiltakoztak ellene, ha valaki nem tartozott az ő patrióta körükhöz, közelmerészkedett a fejedelemhez." Bp. 1939. 156. 60 Herczeg Ferenc: Pro libertate. Bp. 1939. [Eredetileg 1935, illetve 1936 - K.D.D.] 199-201. -Laczkó Géza regénye — bár kortársa volt Herczeg Ferencnek — sajnos csak jóval később keletkezett, vagy vált ismeretessé, és csak halála után két évvel, 1955-ben jelent meg két kötetben, csonkán, a tervezett 3. kötet nélkül, s nem más, mint a „régi barát", Révay József közreműködésével. 61 Bemutató: Király Színház, 1906. november 20. „A Rákóczi zenéje [...] a biztos, tudatos, az erős magyar lélekben gyökeredző invenció hatása alatt készült. Csupa melegség és bensőség sugárzik ki zenéjének minden üteméből. [...] őszinte örömmel állíthatjuk, hogy igazibb muzsikát nem írt senki, mint Kacsóh Pongrác," Hackl N. Lajos: Rákóczi. Zenelap 7. évf. 43. sz. (1906. december 1.) 360-361. - A cikk szerzője egyébként a Zenelap felelős szerkesztője és tulajdonosa volt. Kacsóh elfeledett darabjáról jó összegzést és tartalmi kivonatot ad Gál György Sándor - Somogyi Vilmos: Operettek könyve. Az operett regényes története. Bp. 1959. 233-237. Érdekességképpen említhetjük még, hogy a lap reklámoldalán - több más mellett, mint Riegler Ottó Orgona-gyárát, Stowasser János kir. udvari hangszergyáros hadseregszállító „Első magyar villamos erővel berendezett hangszergyár"-át reklámozta, nyilván nem ingyen, mely hirdetésen egy függőleges tárogató áll, a következő szövegel: „Tárogató tökéletes solo hangszerré általam construáltatott. Ára 30 frttól feljebb, rózsagából, iskolával együtt." - Az új, oboásított, klarinétosított tárogató másik, ma talán — nagyrészt Nagy Csaba, immár nemzetközileg is elismert tárogatóművésznek is köszönhetően — a Schunda Vencel József-féle az ismertebb.
