Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK - Bilkei Irén: Megyei köznemesi társadalom a Mohács utáni évtizedekben. Zala megye negyedszázada a Habsburg-uralom kezdetén (1526-1550) V/1147
1158 BILKEI IRÉN rozták meg az ország és a magyar állam sorsát - a kora újkori magyar társadalom szerkezetében nem hoztak alapvető változást.6 6 A társadalom meghatározó rétege mind a királyság országrészben, mind a fokozatosan kialakuló fejedelemségben a már a középkor óta egységesen nemességnek (nobilitas) nevezett, földbirtokkal és/vagy kiváltságokkal rendelkező csoport volt, amely a birtok nagysága és a rangbéli különbségek alapján tagolódott. A vármegyék vezető tisztségviselőit a köznemesség adta, amelynek politikai súlya éppen a Mohács utáni időkben növekedett meg. A köznemesség sem volt egységes, rétegződése vagyoni helyzetétől, a vármegyei közigazgatásban vállalt szerepétől, familiárisi és rokoni kapcsolatrendszerétől függött.6 7 A köznemesség mint társadalmi réteg6 8 kutatása az utóbbi időkben lendült fel,6 9 amelyhez jelen írás szerzője néhány esettanulmánnyal, illetve Zala megye archontológiájának kora újkori részével járult hozzá.7 0 Visszautalva a hiteleshelyi oklevelek már többször hangsúlyozott forrásértékére, idézett tanulmányaimban új forrásanyagként az 1526 utáni hiteleshelyi okleveleket is szélesebb körben bevontam a köznemesség társadalomtörténetének vizsgálatába - természetesen az eddig használt oklevelek, levelek, különböző összeírások, közgyűlési jegyzőkönyvek stb. mellett, illetve azokkal egyidejűleg.7 1 A köznemesség nem véletlenül ennyire hangsúlyos a továbbiakban: Zala megyében szabad királyi város nem volt, ezért klasszikus értelemben vett polgárságról nem is beszélhetünk. A hiteleshelyi oklevelekben a mezővárosok lakóit ugyanakkor többször polgárnak (cívis) nevezték. 1529. április 10-én egy hatalmaskodási oklevélben például Nova oppidum polgárairól (cives) esett szó.72 A zalavári konvent 1538. január 13-án pergamenre átírt oklevelében Révész István bárándi mezővárosi polgárról is hasonlóképpen szerepelt (civis, vir circumspectus).7J Művelődéstörténeti vonatkozásai miatt érdemes itt még egy „polgárról" megemlékezni: egy 1548. november 8-án I. Ferdinándtól a kapornaki konventhez intézett parancslevélben circumspectus magister Elias barbitonsor 66 Pálffy Géza: A tizenhatodik század története. (Magyar Századok 6.) Bp. 2000. 140-147. 67 Kubinyi András: A középbirtokos nemesség Mohács előestéjén. In: Discussiones Nogradienses I. Salgótarján 1984. 5-24. 68 Ezt a társadalmi réteget az egyszerűség kedvéért a továbbiakban is köznemességnek nevezem. Az ezzel kapcsolatos terminológiai kérdésekkel jelen tanulmánynak nem lehet célja foglalkozni. L. ezzel kapcsolatban pl. az előző jegyzetben említett munkát. 69 A kutatás állásának összefoglalása: Pálffy Géza: Egy szlavóniai köznemesi família két ország szolgálatában: a budróci Budor család a XV-XVIII. században. Hadtörténeti Közlemények 115. (2002: 4. sz.) 926-928. 70 Bilkei Irén: Csányi Ákos - Egy zalai köznemes pályája a XVI. században. In: Gazdaságtörténeti tanulmányok. Szerk. Kapiller Imre. (Zalai Gyűjtemény 34.) Zalaegerszeg 1993. 7-16.; Uő: Okleveles adatok az Ákosházi Sárkány család XVI. századi történetéhez. In: Zalai Történeti Tanulmányok. Szerk. Bilkei Irén. (Zalai Gyűjtemény 35.) Zalaegerszeg 1994, 3-14.; Uő: Zala megye nemessége i.m.; Uő: Zala megye közigazgatása a kezdetektől 1541-ig. In: Zala megye archontológiája 1138-2000. Szerk. Molnár András. (Zalai Gyűjtemény 50.) Zalaegerszeg 2000. 9-21. 71 Bilkei Irén: Adatok Zala megye 16. századi archontológiájához. Levéltári Szemle 54. (2004: 1. sz.) 39-57. 72 Bilkei /.: Regeszták I. 43. Nr. 50. 73 Uo. 84. Nr. 140.
