Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK - Bilkei Irén: Megyei köznemesi társadalom a Mohács utáni évtizedekben. Zala megye negyedszázada a Habsburg-uralom kezdetén (1526-1550) V/1147
MEGYEI KÖZNEMESI TÁRSADALOM A MOHÁCS UTÁNI ÉVTIZEDEKBEN 1159 nevét említik, akinél a hatalmaskodás áldozatául esett panaszos per sanacionem vulnerum tartózkodott.7 4 Egyébként már a 14-15. századi hiteleshelyi oklevelek is fontos forrásanyagul szolgálhatnak a korabeli vármegye működésére, például vizsgálatokra, kikiáltott közgyűlésekre vonatkozólag.7 5 A késő középkorban és a kora újkorban pedig okleveleink bevonhatók a vármegyei tisztségviselők társadalmi és vagyoni helyzetének, familiárisi és családi kapcsolatainak vizsgálatába is, különösen azokban az időszakokban, amikor a vármegyei és családi levéltárak anyaga hiányosabb. A hiteleshelyeken ugyanis szinte a megye teljes nemesi lakossága megfordult, főleg birtokügyek miatt. Az oklevelek többnyire ugyan csak a nemesember társadalmi helyének kijáró jelzőt tüntették fel, de azt következetesen. Magnificus = nagyságos titulus járt a főnemeseknek, másként arisztokratáknak, egregius = vitézlő a köznemeseknek, családjuk nőtagjainak pedig generosa domina = nemzetes asszony.76 A nemesemberek által viselt tisztségek is természetesen gyakran említésre kerültek az oklevelekben. Mindenesetre Zala vármegye világi archontológiájának összeállításakor a hiteleshelyi oklevelek fontos forrásként szolgáltak.77 Zala utolsó középkori főispánja ákosházi Sárkány Ambrus volt, aki - mint már láthattuk - elesett Mohácsnál.7 8 A Mohácsot követő évektől egészen 1534-ig ez ideig sajnos nem sikerült adatot találni zalai főispánról.7 9 I. Ferdinánd hűséges hívét, devecseri Choron Andrást, aki Mohács előtt, az 1521 és 1526 közötti években Veszprém vármegye alispánja volt,80 majd ugyanezen megye főispánjaként bukkant fel (még) 1534. június 12-én,8 1 egy 1534. szeptember 28-án kiadott birtokadományozó oklevél nevezte először zalai főispánnak.8 2 A következőkben több oklevél is említi Choron zalai főispánságát: 1535. november 12-én Ferdinándtól, mint zalai főispán kapott birtokot magszakadás címén a Zala megyei Gárdonyban.8 3 1536. január 8-án Ferdinánd egy ma már olvashatatlan szövegű, de ép titulatiójú oklevelet címzett neki, illetve Zala vármegye hatóságának.8 4 1536. október 6-án Thurzó Elek helytartó a veszpré-74 Bilkei Irén: A zalavári és a kapornaki konventek hiteleshelyi levéltárainak oklevélregesztái 1545-1548. (Zalai Gyűjtemény 64.) Zalaegerszeg 2008. 116. Nr. 559. (a továbbiakban: Bilkei /.: Regeszták III.) 75 Tringli István: Megyék a középkori Magyarországon. In: Honoris causa. Tanulmányok Engel Pál tiszteletére. Szerk. Neumann Tibor - Rácz György. (Analecta Mediaevalia III.) Bp.-Piliscsaba 2009. 502-503. 76 Maksay F.: Magyarország birtokviszonyai i.m. I. 32-33. 77 Bilkei /.: Zala megye archontológiája i.m. címtár, ill. újabb kiegészítések ehhez: http://www. zml.hu/adatbazisok/archontologia/archontologia.php (a letöltés ideje: 2011. június 20.) 78 Kubinyi András: Egy üzletelő és diplomata várúr Mohács előtt: ákosházi Sárkány Ambrus. In: Gerő László Emlékkönyv. (Művészettörténet - Műemlékvédelem) Bp. 1994. 263-289. ,n Vö. Barta G.: Konszolidációs kísérlet i.m. 670. 80 Horváth Richárd: Veszprém megye tisztségviselői a későközépkorban (1458-1526). Fons 7. (2000: 2. sz.) 260-261. 81 ETE II. 357. Nr. 323. 82 MOL A 57, Libri regii I. 222. Devecseri Choron András életére, ill. a családra: Varga Szabolcs: A devecseri Choronok. Fons 8. (2001: 3. sz.) 259-310. 83 MOL A 57, Libri regii I. 302.; Bilkei /.: Regeszták I. 73. Nr. 116. 84 Uo. 77. Nr. 123.
