Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK BETHLEN GÁBORRÓL - Papp Sándor: Bethlen Gábor, a Magyar Királyság és a Porta (1619-1629) IV/915
968 PAPP SÁNDOR rancsnoka is ígéretet tett a gubernátornak, Bethlen Istvánnak, hogy sértetlenül fogja embereit Erdélyen átvinni.22 0 Mint Toldalagi naplójából tudjuk, ezek a csapatok végül valóban meg is érkeztek Bethlen mellé. Egy ideig Nyitra megyében állomásoztak, majd az előkelőbbeket megajándékozván Bethlenék hazaküldték őket.22 1 Vannak arra is adatok, hogy egy ennél is erősebb kontingens, egy ténylegesen mintegy 10.000 fős sereg is érkezett 1621 decembere elején a magyar határokra, amelyet a híres Kantemir mirza vezetett, ezeket azonban Bethlen szigorú utasítása alapján már be sem engedték - mondván: Miért nem akkor jöttek, amikor szükség volt rájuk?222 Ez a lépés persze már az időközben megváltozott hatalmi-politikai helyzetet mutatta. Bethlen ugyanis lemondott a többnyire bizonytalan török segítségről, és a hónapok óta folyó tárgyalások után, december 31-én Nikolsburgban megkötötte II. Ferdinánddal a békét. Ezzel Bethlen aspirációi a magyar korona tényleges megszerzésére egy ideig lekerültek a napirendről. Született-e államközi megegyezés az 1619 és 1621 közötti években ? Mint fentebb jeleztem, Bethlen Gábor 1621 márciusában még mindig kérelmezte a szultáni szerződéslevelet magyarországi hatalmáról. Azt is be kívántam mutatni, hogy a magyar történetírásban cseh-magyar-oszmán megállapodásnak tartott dokumentum nem más, mint a tervezett magyar-török békeszerződés Bethlen által összeállított pontjainak listája. A szerződést azonban — ehelyütt is kiemelten hangsúlyozandó — a tárgyalt években nem kötötték meg. Különféle forráskiadások és kéziratos gyűjtemények ugyanakkor még további két ahdnáméról is tudnak, amelyeknek hitelességéről szólnunk szükséges. Az első szultáni szerződéslevél török nyelven maradt fenn, és a híres Ferîdûn bég-féle gyűjteményben olvasható, amely a szultánok levelezését tartalmazza. Ebben az okmányban, ha pontatlanul is, de fennmaradt a dokumentum kiállítását kérelmező követ neve Balâjî Jîgmôrunda alakban, amiből a Balassi Zsigmond név olvasható ki. Problémát jelent viszont, hogy Balassi Zsigmond ismereteink szerint Bethlen megbízásából csak 1627-ben folytatott diplomáciai megbízásokat.223 A fenti fejezetekben rendszeresen előforduló másik hasonló nevű diplomata Balassa Ferenc volt, akinek szereplése sokkal jobban illene a szerződéslevél kérelmezésének leírásába. Miként láttuk, ő az erdélyi rendek követeként rendszeresen tárgyalt 1619 vége és 1621 legeleje között, amikor is 1621. január 4-én Konstantinápolyban meghalt.22 4 Azt ugyanakkor, hogy valamilyen hamisítvánnyal, esetleg utólagos kompilációval lenne dolgunk, kizárhatjuk, hiszen a 17. és a 18. század két meghatározó oszmán történésze, Kjátib 220 TMÁOT I. 326. 221 Tholdalagi i. m. 234-235.; Bethlen Gábor krónikásai i. m. 147-148. 222 Veress, A.: Documente privitoare i. m. IX. 240. Nr. 192. 223 ETA I. 360-368. 224 Tholdalagi i. m. 231.; Bethlen Gábor krónikásai i. m. 144.
