Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK BETHLEN GÁBORRÓL - Papp Sándor: Bethlen Gábor, a Magyar Királyság és a Porta (1619-1629) IV/915
962 PAPP SÁNDOR törökök is csatlakoznának a hadjárathoz. Katonai szempontból a legsürgősebb cél a tatár segédcsapatok megszerzése volt. A legfontosabb diplomáciai feladatnak a fejedelem a Magyarországra vonatkozó szultáni szerződéslevél megszerzését írta követeinek elő. Ebből is látszik, hogy Bethlen egykor, Bocskai István idején nagyon alaposan kivette a részét a török-magyar diplomáciai lépésekből, hiszen az ahdnáme megszerzésének módozatát ugyanúgy képzelte el, ahogy az 1605-ben megvalósult. A segítségnyújtást érdekében a Szapolyai János királynak és Bocskai Istvánnal „hit és átok alatti" kötelezettség-vállalását is bemutatták a Portán. Rimay e megjegyzése értelmezésemben annyit jelent, hogy azt az I. Szülejmán és Szapolyai János közötti állítólagos esküszöveget nyújtották be a Portán, amelyről bebizonyítottam, hogy eredetileg 1530-ban készült hamisítvány volt. Ezt az okmányt Bocskai István is beküldte követeivel annak idején a Portára, és Bethlen nevére átírt változatát már 1619-től köröztették, most pedig ismét beadták Isztambulban, mint hiteles okmányt.19 0 Végül Bethlen arra is felhívta követei figyelmét, nagyon vigyázzanak az ahdnáme kiállításánál, mert az a szokásuk a törököknek, hogy mást írnak bele a végleges szerződéslevélbe, mint amit tárgyaltak. Bethlen ezért megírta pontról pontra a reverzálist, amely alapján ki kell állítani az ahdnámét. Kötelezte a követeket, hogy az okmány szövegét alaposan fordíttassák le, értsék meg, és mást ne engedjenek belefoglalni, mint amit ő kért. Rimayt külön figyelmeztette, nehogy úgy járjanak, mint ahogy Bocskai István idején.19 1 Valószínű itt Bethlen arra gondolt, hogy Bocskainak sem azt az ahdnáme szöveget adták, amelyet a követei letárgyaltak, hiszen azt a nagyvezír, Lala Mehmed pasa olyan pontokkal egészítette ki, amelyek a magyarok számára előnytelenek voltak.192 Röviden összegezve: 1621 márciusában Bethlen Gábor még mindig csak kérelmezte a magyarországi uralmára szóló szultáni szerződéslevelet, erre vonatkozóan tehát ahdnámét — ellentétben a magyar történetírás egyes állításival — nem kapott. A keleti frontról a nyugatira: Bethlen nagy terve a szultáni haderő felhasználására a katolikus országok ellen II. Oszmán Lengyelország-ellenes hadjáratával a hadakozás Európa teljes délkeleti határvidékére kiterjedt, és ennek következményeit Bethlen Gábor a törökök szempontjából is alaposan végigelemezte. A két frontvonal, a magyar és a lengyel egymással összefüggésben állt. Bethlen megpróbálta, hogy a Porta a kettő közötti, éppen aktuális fontossági sorrendet megváltoztassa, és haderejével elsősorban Magyarország irányába forduljon. Ennek érdekében nagyformátumú tervet vetett papírra, amely úgy tűnik mind a mai napig kiadatlan. Ebben az 1621. április 10-én keletkezett követutasításban Bethlen mintha a 190 L. a 81-82. jegyzetet. 191 MOL R 210, Tunyogi-Csapó gyűjt. fol. 12-20.; MTAK Régi könyvek gyűjt. Magyar írod. 8r. 60-70.; TMÁOT I. 265-286. Bethlen új követutasítása 1621. márc. 12. 192 Papp S.: Török-magyar tárgyalások i. m.; Papp, S.: Die Verleihungs- und i. m. 128-134.
