Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK BETHLEN GÁBORRÓL - Papp Sándor: Bethlen Gábor, a Magyar Királyság és a Porta (1619-1629) IV/915
960 PAPP SÁNDOR renyomuló lengyel seregek viszont 1620. szeptember 17-ét követő hetekben zajló csatározásokban, a moldvai határvidéken lévő futóra mezején katasztrofális vereséget szenvedtek az özüji és szilisztrai beglerbégtől. A vesztes csata után menekülő Grazianit moldvai bojárok ölték meg.18 4 Ennek az oszmán hadjáratnak és győzelemnek az lett a következménye, hogy II. Oszmán 1621 tavaszán elhatározta az újabb támadást Lengyelország ellen. A mai szemlélő számára merész gondolatnak tűnne, hogy a lengyel határvidéken támadni készülő szultán a magyarországi végekre is csapatokat küldjön, amellyel nemcsak megosztaná erejét, de még a Habsburg Monarchiából is könnyen ellenséget csinálhatna. Bethlen Gábor segítségkérése pedig éppen ezt a lépést sürgette. Úgy tűnik, hogy a kortársak sokkal nagyobb léptékben gondolkodtak. A Porta számára Bethlen magyarországi akciója éppen ekkor értékelődött fel. Egy gyertyafényes éjszakai díván gyűlésen 1621. február 4-én eldöntötték a magyarok katonai megsegítését. Rimay János még azon a viharos téli éjszakán, pontosabban 5-én hajnalban informálta urát a régóta óhajtott oszmán katonai segítség megadásáról, illetve arról, hogy mindenekelőtt tatár segédcsapatokat küldenek Bethlen mellé a Krímből.18 5 Február 19-én azután arról számolt be Rimay, hogy minden lényeges dolgot elrendeztek, egyedül az oszmán-magyar szerződéskötés jelent még némi nehézséget. A törökök számára az tűnt kivitelezhetőnek, ha a béketárgyalásokat pontosan olyan módon folytatják le, mint ahogy azt 1606-ban a Zsitvatoroknál lebonyolították. Ennek érdekében 1621 tavaszán egy megbízottat akartak Magyarországra küldeni.18 6 Bethlen a nagyvezír buzgóságát jelentős összeg ígéretével kívánta tovább fokozni, nevezetesen arra az esetre, ha a kívánt katonai segítség, a tatárok és a budai pasa alatt álló szandzsákok lovassága és gyalogsága időben, április hónapban megérkezik. Erre két részletben 200.000 arany ajándékot helyezett kilátásba a fejedelem.18 7 Güzeldzse Ali nagyvezír azonban ezzel a rendkívüli ajánlattal nem tudott élni, mivel március 9-én hirtelen elhunyt. Bethlen Gábor az új nagyvezír, Ohrili Hüszejin pasa kinevezését használta ki, hogy bejelentse neki, hamarosan főkövetet küld Toldalagi Mihály személyében a Portára. Az ő feladata a nagyvezír üdvözlése mellett az lesz, hogy olyan dolgokról is beszámoljon neki, amelyek „az ottomanli nemzetnek javát, birodalmának terjedését illetik." Mindezek mellett kérte, hogy a havasalföldi trónról leváltott Gavril Movilá vajdát, mint a nagyvezír támogatottját (cirokját, mai török kiejtéssel çirakját) juttassa valamelyik román vajdaságba. Bethlen türelmetlenül várta, hogy az elküldött két követség után a Porta valamilyen konkrét lépéssel válaszol.188 A nagyvezír személycseréje nem befolyásolta a hadjárat előkészületét. 184 Daniçmend, I. H.: ízahli Osmanli i. m. III. 278.; A csata leírására talán a legjobb forrás: Costin, M.\ Grausame Zeiten i. m. 78-87. 185 Rimay János összes i. m. 369. 186 Uo. 372-373. 187 ETA I. 359. 188 TMAOT I. 203-205. Bethlen Gábor levele hely és idő nélkül a nagyvezírnek. A kiadók szerint 1619 elején keletkezett. A magyarázó jegyzetben nem is foglalkoztak mással az okmány tartamára vonatkozóan, minthogy Bethlen egy már korábban is nagyvezírséget kapott méltóságnak gra-
