Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK BETHLEN GÁBORRÓL - Papp Sándor: Bethlen Gábor, a Magyar Királyság és a Porta (1619-1629) IV/915
BETHLEN GÁBOR, A MAGYAR KIRÁLYSÁG ÉS A PORTA (1619-1621) 959 sem kell avatkozni a harcokba, csak elrettentésül álljanak a fejedelem mellett. Ekkor a pasa már megváltoztatta addigi magatartását, hiszen Vác elvétele miatt leváltották a posztjáról. Ennek a híre 1621. január 2-án érkezett meg. Toldalagi szerint a pasát november 20-án azonnal leváltották, amikor erről a nagyvezír tájékozódott, és helyére Szúfi vagy a magyar forrásokban Szofí Mehmedet nevezték ki.17 8 A személycsere már le is játszódott akkorra, mire Bethlen felháborodott levele 1620. decemberében 9-én befutott Konstantinápolyba.17 9 Ebben a helyzetben a leváltott pasa még akkor sem segíthetett, ha különben megtette volna. Nem tudom, hogy Bethlen honnan vett lelkierőt arra, hogy a kétségbeesés helyett újra és újra felvesse a török segítség kérdését, miközben látszólag süket fülekre talált. Jelen ismereteinkkel akár azt is kiolvashatnánk a rendelkezésünkre álló adatokból, hogy a Porta teljesen belemerült a lengyelek elleni hadi előkészületekbe, és így még annyi ereje és figyelme sem maradt magyar vazallusa támogatására, amely arra lett volna elég, hogy az 1619-1620-ban megszerzett magyarországi pozícióit megtartsa. Mindezek logikus következménye az volt, hogy 1621 januárja és februárja fordulóján komolyan megkezdődtek a béketárgyalások a császárral a francia király közvetítésével. Bethlent lassan elkezdték magyarországi hívei is elhagyni, hiszen egyre kevesebben bíztak a török katonai segítségben.18 0 Úgy tűnt tehát, hogy Konstantinápoly számára ebben az időben a lengyel kérdés rendezése sokkal fontosabb volt, mint a magyarok megsegítése. A lengyel-török konfliktus már régóta érlelődött. A nemrégen lezárult ellenségeskedést, amelyben Bethlen Gábor fejedelem is a török sereg kötelékében jelent meg, 1617. szeptember 23-án az oszmán had fővezére (serdâr), Iszkender pasa által kiállított szerződéslevéllel (temessük) zárták le.181 A béke ratifikációjához hosszabb időre volt szükség, így a végleges békeszerződést csak 1619. május 25. és június 4. közötti napokban belül állították ki a Portán, amelyet közel fél évvel később III. Zsigmond lengyel király is ratifikált.182 Mint fentebb már láttuk, újabb ellenségeskedés akkor tört ki, amikor Gaspar Grazianit, Bethlen Gábor törekvésének köszönhetően leváltották a moldvai vajdaságból. Na'îmâ török krónikás szerint Iszkender pasa csak 1620 júniusában tudta meg Graziani lázadását és átállását a lengyelek oldalára.183 A vajda nem akarta elfogadni a szultáni döntést, és — mint már ugyancsak érintettem — a lengyelekkel szövetkezett. A Stanislaw Zólkiewski hetman vezetésével elő-178 Tholdalagi i. m. 230.; Bethlen Gábor krónikásai i. m. 144.; Ezzel az adattal helyesbíteni lehet Gévay Antal listáját, aki szerint csak 1621. februárja végén váltották le. Gévay A.: A' Budai i. m. 26. 179 Tholdalagi i. m. 230.; Bethlen Gábor krónikásai i. m. 144.; Bár a kiadók nem tudták eldönteni, hogy Bethlen nagyvezírnek küldött levele mikor keletkezett, a szövegben rejlő adatok egyértelműen 1620. november 5-12. közé valószínűsítik. TMÁOT I. 252-258. 180 MOL E 142, MKA Acta Publica Fasc. 14. Nr. 25. Ismeretlen személy Forgách Zsigmondnak. 181 Kotodziejczyk, D.: Ottoman-Polnish Relations i. m. 349-353. Document 32. 182 Uo. 354-368. Document 33. és 369-375. Document 34. 183 Na'îma, M.: Târih i. m. II. 451.; Ez az adat ellentétben áll a román történeti kronológiával, amely szerint Graziani leváltása és az ellenség oldalára való átállása csak szeptemberben következett be: Chronological History of Romania i. m. 454.
