Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK BETHLEN GÁBORRÓL - Papp Sándor: Bethlen Gábor, a Magyar Királyság és a Porta (1619-1629) IV/915
BETHLEN GÁBOR, A MAGYAR KIRÁLYSÁG ÉS A PORTA (1619-1621) 953 Bethlen Gábor titkos utasítása mutatja, mennyire fontos volt neki az a bizonyos támogató levél, amelyet már korábban is kérvényezett. Május 20-án érkezett meg az a Balassi Ferencnek küldött kis cédula, amelyre rá is írta a fejedelem, hogy az erdélyi követen kívül senki nem olvashatja. A küldemény nagyon rövid, egyetlen egy ügyről van benne szó: ha a nagyvezír el tudja érni, hogy a szultán kiállítson egy olyan levelet, amelyben megígéri, hogy a magyarokkal fennálló frigyet megtartja, illetve azt, hogy a németet nem támogatja velük szemben, akkor átadja a törököknek Vác várát.16 2 Valószínűleg a fenti, nem datált levélke egyszerre érkezhetett Konstantinápolyba Péchi Simon kancellár írásával, amely mellé a fejedelem saját kezű kérvényt mellékelt. Mindkettőnek a tárgya a kért támogató levél tartalma volt. A fejedelem saját kezű posztulátumában leírta azokat a pontokat, amelyeknek benne kell lenni a szultáni hitlevélben: a szultán Magyarországgal kötött megállapodását nem rúgja fel, „Ferdinánd tekintetéért az magyar nemzetet meg nem veti [kiemelés tőlem - P S.], sőt inkább minden ellensége ellen, ha kévánják a magyarok, elegendőképpen megsegíti...". A levél többi része — nagyon hasonlóan az április 10-én kelt követutasításhoz — a kétfrontos harc megkezdését sürgeti. A fejedelem a budai pasát kéri maga mellé a szultántól, valamint azt, hogy küldjenek mellé 20.000 főnyi hadat, akikkel együtt megtámadja és elfoglalja Stájerországot. Iszkender pasát, aki már eddig is a lengyel határvidéken tevékenykedett, török és tatár haddal Kamenyeck alá szerette volna küldetni, hogy onnan tartsa sakkban a lengyeleket.153 Bethlen többszörös próbálkozásával, illetve a cseh király támogatásával végül célhoz ért: elkészült a szultáni támogató levél, amelyet magyar királyválasztása és koronázása feltételének tekintett. A Borsos Tamást váltó Toldalagi Mihály, az új állandó erdélyi követ 1620. június 27-én jegyezte fel naplójában, hogy a nagyvezír Bethlennek megfelelő választ küldött kérelmére. Az okmányt Török Zsigmond és Juszuf aga vitte magával Magyarországra.15 4 Fontosságát és egyúttal propagandaszerepét is mutatja, hogy németre is lefordították, és még ebben az évben pozsonyi impresszummal („Gedruckt zu Preßburg / Im Jahr MDCXX") ki is nyomtatták: „Deß Türkischen Kaysers Hülff Dem Fürsten inn Siebenbürgen/ Bethlehem Gabor/ nunmehr erwählten König in Vngarn Ivnd dessen Ständen /auch der Confaederierten Landen versprochen."155 Az assecuratoria hivatalos magyar fordítása szintén megjelent.156 Sikerült ugyanakkor egy eddig ismeretlen példányt is felkutatni a Thurzó család levéltárában.15 7 152 Bethlen Gábor és a Porta. Kiad. Szilágyi Sándor. Történelmi Tár 4. (1881) 630. 153 Uo. 631-633. 154 Tholdalagi i. m. 229. 155 MT A Kézirattár. RMIr II. 43. 156 TMÁOT I. 224-225. Nr. CXXXI. Konstantinápoly, 20. Recep 1029 /1620. jún. 21. II. Oszmán a magyar rendeknek; A szultáni hitlevél latin fordítására 1. „Literarum Sultani Ottomani Imperatoris Turcarum, tum ad Suam Serenitatem, tum ad universos Regni Hungáriáé Status datarum translatio." MTA Kézirattár, Tört. 4r. 115. 41-45. 157 MOL, E 196, Magyar Kamara Archívuma [a továbbiakban MKA], Archívum familiae Thurzó 2. cs. Fasc. 5. Nr. 56. fol. 190.
