Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK BETHLEN GÁBORRÓL - Papp Sándor: Bethlen Gábor, a Magyar Királyság és a Porta (1619-1629) IV/915
952 PAPP SÁNDOR feladva már Kassán állomásozott. A magyar-horvát közös állam négy kerületéből14 6 Horvát-Szlavónország és a Dunántúl nem állt mellette (Felső- és Alsó-Magyarország nagy része viszont igen), miközben az osztrák tartományok is védelemre rendezkedtek be ellene.14 7 A Porta így egyértelműen arra kényszerült, deklarálja — mielőtt belesodródik a háborúba —, hogy nem ő bontja fel a békét, az egész támadás Bethlen saját ügye. Mint Péter Katalin forráskritikai vizsgálata már bemutatta, a Porta semmiképpen sem volt más vagy idegenebb Bethlenhez, mint a magyarországi támadás megkezdésekor, azért nem avatkozott bele, mert nem látta egyértelműen Bethlen fellépésének sikereit.14 8 Az oszmán vezető körök érdeklődése igen megosztott volt, úgy látszik azonban, hogy azok, akik II. Oszmán szultán és Güzeldzse Ali pasa nagyvezír környezetéhez tartoztak, hasznosnak látták a magyarok és a csehek fellépését a Habsburg császár ellen. Ezáltal a török reguláris hadak beavatkozása nélkül is csökkent ugyanis annak lehetősége, hogy a tervezett lengyelországi hadjárat során a katolikus európai államok, különösen II. Ferdinánd segítséget nyújtson III. Zsigmondnak. Bár a lengyelek újabb követséget küldtek, hogy a béke fennmaradjon, erre viszont már nem volt lehetőség. Toldalagi Mihály szerint a lengyel követnek az új nagyvezír 1620. június 17-én jelentette be a hadiállapotot.149 A Habsburg rendkívüli követ, Ludwig von Molardt valószínűleg élete legkellemetlenebb idejét töltötte ezekben a hónapokban Konstantinápolyban, miközben megkísérelte a konföderált országok és Bethlen híreszteléseit cáfolni. E fontos feladatot nagyon nehezen tudta teljesíteni, hiszen mintegy fél éven keresztül semmilyen közvetlen, Bécsből érkező hivatalos hírrel nem rendelkezett.150 Amikor a magyar követség visszaindult Konstantinápolyból a fejedelemhez, akkor érkezett meg (ápr. 16.) a cseh rendek nevében a pfalzi Henrik Bitter, akit a magyar Hlyei János kísért. Megbízatásukhoz hozzátartozott, hogy a cseh rendek pecsétekkel ellátott levelét közvetítsék a szultánhoz. Megérkezésük után részt vettek II. Oszmán szultán audienciáján. A szultáni válasz kedvező volt, mivel a cseh rendek a támogatásért évenkénti adót ígértek. Amikor Bitter Prágába visszautazott, elkísérte őt egy csausz, akit Mehmed agának hívtak. A „téli király" ünnepélyes audiencián fogadta őket július 5-én. Bitter missziója Konstantinápolyban Bethlen számára is nagyon eredményesnek mutatkozott, hiszen a törökök sok más mellett megígérték, hogy támogatják Bethlen magyar királyválasztását.151 146 Vö. Pálffy G.: A Magyar Királyság i. m. 81-83., ill. ugyanezen vizsgálat Bocskai támogatottsága kapcsán: uo. 368-373. 147 Peter Broucek: Kampf um Landeshoheit und Herrschaft im Osten Österreichs 1618 bis 1621. Wien 1992. (Militärhistorische Schriftenreihe 65.) 148 Péter K.\ Bethlen Gábor magyar királysága i. m. 1038-1042. 149 Tholdalagi i. m. 228.; Bethlen Gábor krónikásai i. m. 142. 150 p ray g - Miller, I. F.: Gabrielis Bethlehenii. i. m. 131-136. Konstantinápoly, 1620. ápr. 23. Ludwig von Molardt beszámolója. 151 H[ermanri] Forst: Der türkische Gesandte in Prag 1620 und der Briefwechsel des Winterkönigs mit Sultan Osman II. Mitteilungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung 16. (1895) 569. Nedim Zahirovic barátomnak köszönöm, hogy elküldte számomra a fenti tanulmányt.; Illyei követségét említi Toldalagi is. Tholdalagi i. m. 228.; Bethlen Gábor krónikásai i. m. 142.
