Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK BETHLEN GÁBORRÓL - Papp Sándor: Bethlen Gábor, a Magyar Királyság és a Porta (1619-1629) IV/915
BETHLEN GÁBOR, A MAGYAR KIRÁLYSÁG ÉS A PORTA (1619-1621) 951 nelius Hágától származott, amely szerint Magyarország egy szabad, a császárságtól független állam (ami a Habsburg Monarchia keretein belül igaz is volt), és így csak a saját elhatározásán múlik, hogy a rendek kit választanak királynak (ami viszont csak korlátozottan volt igaz).14 2 Ha azonban új királyt választ az ország, és a békét ezután is fent kívánják tartani, akkor a korábbi békeszerződést meg kell újítani, amelyben azonban az új király nevét kell feltüntetni.143 Mivel Bethlen nem volt biztos abban, hogy minden levele megérkezett Konstantinápolyba, követutasításaiban gyakran él az ismétlés eszközével. Ennek megfelelően ebben a levélben is újra olvashatunk, ha röviden is arról, hogy a Porta magatartása kényszerítette a koronázásról való lemondásra, pedig „oly könnyen vihettük volna véghez, mint egy falat kenyeret megehetünk."14 4 A fejedelem nem akart a szultán akaratával szemben a magyar királyi trónra jutni. Azt azonban nem hallgatta el, hogy a szándéka nem változott meg, és ha a Porta őt ténylegesen támogatja, akkor kész magát megkoronáztatni. Ha ez nem következik be, akkor egyszerűen kibékül Ferdinánddal, s létrehozza a megegyezést a konföderáció és a császár között is. Ebben a követutasításban is visszatért a szövetségesek helyzetének bemutatására. Kiemelte, hogy a Porta részéről nagyon rossz döntésnek tűnne, ha ilyen gazdag országok közeledését visszautasítaná. A fejedelem kérte követeit, hogy szerezzenek egy assecuratoria-levelet, amelyet vagy biztosítéknak vagy hitlevélnek kell értelmeznünk, melyben a szultán kinyilvánítja, hogy mind a magyar nemzetet, mind pedig a szövetségeseket védelme alá helyezi.146 Péter Katalin már felhívta a figyelmet arra az ellentmondásra, amely a Borsos Tamás naplójában felbukkanó oszmán álláspont, illetve Bethlen saját értelmezése között feszül. Míg a törökök Isztambulban arra vártak, hogy Bethlen követei a hadjárat legelején megjelenjenek Konstantinápolyban és bejelentsék a koronázást, amely utat engedett volna a beavatkozásra, addig Bethlen a Porta „idegenségét" hangsúlyozva, hogy nem áll eléggé mellette, nem merte fejére tétetni a Szent Koronát. Ez az ellentmondás nagyon könnyen feloldható, hiszen a leváltott nagyvezír azért engedte meg az erdélyi fejedelemnek a Magyar Királyság területére irányuló fegyveres támadást, mert az nemcsak a magyar, de a cseh koronával is kecsegtette. A fejedelem felvázolt előtte egy olyan jövőt, amelyben a Habsburgoktól elszakadó örökös tartományok és Magyarország (vagy legalábbis ezek egy része) egy uralkodó, Bethlen Gábor alá rendeződve kollektíván kérelmezik a szultáni protektorátust. így kezdetben nem is kért katonai segítséget, meglévő erőivel és reménybeli szövetségeseivel kivitelezhetőnek tűnt az ügy. A Porta semmit sem kockáztatott, nem exponálta magát, csak várta a reményteli eredményeket. Ezzel szemben Bethlen nem lett cseh király, a győzelmet jelentő követség nem akart elindulni Konstantinápolyba, sőt Bethlen hamarosan Pozsonyt is 142 E kérdéskörökre újabban 1. Pálffy G.: A Magyar Királyság i. m. 83-84. és 252-265. 143 Borsos T.: Vásárhelytől i. m. 354.; Haga működésére sok adatot hoz A. H. G root: The Ottoman Empire and the Dutch Republic. History of the Earliest Diplomatic Relations 1610-1630. Leiden-Istanbul 1978. 144 TMÁOT I. 207. 145 Uo. 208. Kassa, 1620. márc. 23. Bethlen Balassi Ferenc és Korláth István követeinek.
