Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK BETHLEN GÁBORRÓL - Papp Sándor: Bethlen Gábor, a Magyar Királyság és a Porta (1619-1629) IV/915
BETHLEN GÁBOR, A MAGYAR KIRÁLYSÁG ÉS A PORTA (1619-1621) 945 gyei határvidéket tartotta szemmel, régi és jó viszonyban volt a frissen kinevezett moldvai vajdával, a már többször említett Gaspar Grazianival. Andrea Negroni 1612. évi konstantinápolyi követsége idején, mint az akkori budai pasa embere, Iszkender kísérte el a Habsburg-követséget az oszmán fővárosba - miként ezt Sudár Balázs frissen feltárta.115 Ha korábban nem is, ekkor feltétlenül kapcsolatba került a Habsburg-hatóságokkal. Mindenesetre Bethlen követeinek írt, elemzett levele keletkezésekor töretlen volt a kapcsolat Graziani és Iszkender között. Közösen tettek lépéseket, hogy Bethlen pozícióit gyengítsék Erdélyben, mivel Magyarországba távozott, és talán arra is készültek, hogy valakit besegítsenek helyére a fejedelemségbe: „Szkender passa és ő [Graziani] írta volt a szászoknak írván: mivel én [Bethlen] Erdélyt pusztán hagytam, ők gondot akarnak reá viselni, Begner Jánost küldjék be hozzájok, őáltala minden dolgokat értésekre adnak etc. Mihez tartsák magokat a mint ez kegyelmeteknél nyilván vagyon. Én erről Szkendert akarván meginteni, hogy afféle dolgoktól supersedaljon, ne izgassa Erdélyben az én dolgaimat, amit nem őreá bíztak, amint hogy az ő dolgait nem igazgatom." Az Iszkender pasának szóló Bethlen-levél — mint már láthattuk — 1619. november 4-én keletkezett Pozsonyban,116 amelyet Graziani azzal, hogy eljuttatja a címzetthez, átvette a levélvivőtől, majd felbontva elterjesztette a keresztény országokban, hogy mennyire törökbérenc Bethlen Gábor. A török stílusú szövegben, amikor azt írta, hogy ő is olyan jó szolgája a szultánnak, mint a pasa, és a konföderált országokat is ugyanolyan jó barátjává akarja tenni, Graziani úgy magyarázta, hogy be akarja hódoltatni őket a töröknek: „keresztény országokat pogány kezébe akarom ejteni, mindenütt mostan lengyel király és Gáspár vajda azt hirdetik felőlem a keresztény országokban hamisan." - védekezett azután Bethlen.11 7 Nem csoda ezek után, hogy Bethlen mindent megtett Graziani megbuktatására, amit néhány hónap múlva siker koronázott.11 8 Téijünk azonban vissza Iszkender, Graziani és a szászok, különösen Benkner János együttműködésére. Iszkender és Benkner szintén régi jó ismerősök voltak, akik közösen tevékenykedtek 1613-ban Bethlen hatalomra juttatásában. Ujabban Cziráki Zsuzsanna doktori disszertációjában egy alfejezetet írt Johannes Benkner, vagyis magyarosan Benkner János brassói patrícius tevékenységéről Báthori Gábor megbuktatása és Bethlen Gábor trónra segítése érdekében.119 A sikeres akció után Benkner Bethlen mellett tanácsúr lett,12 0 Habsburg és a török kapcsolatait azonban nem adta fel, és — mint a fenti idézetből 115 L. részletesen Sudár Balázs e számbeli tanulmányát. 116 ÖStA HHStA UA AA Kart. 169. Konv. C. (1619) fol. 193. Pozsony, 1619. nov. 4. Bethlen Gábor Iszkender pasának. 117 Oklevelek Bethlen i. m. 211. 118 Graziani vajda leváltásának idejét 1620. szeptember 19-27. körüli időre teszem. Ennek oka, hogy II. Oszmán szultán egy ekkor kiállított levelében tájékoztatta Bethlen István erdélyi gubernátort a fenti ügyről. TMÁOT I. 251. Nr. CXXXIV 119 Cziráki Zsuzsannái: „Senkinek pénzen vött rabjai nem voltunk sem nem vagyunk". Brassó és a fejedelmi hatalom viszonya a város fejedelmi szolgáltatásai tükrében, Bethlen Gábor uralkodása idején. PhD-disszertáció. Szeged 2010. 61-109. 120 Uo. 109-153.
