Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK BETHLEN GÁBORRÓL - Papp Sándor: Bethlen Gábor, a Magyar Királyság és a Porta (1619-1629) IV/915
946 PAPP SÁNDOR kiderült — volt szövetségesei ismét felhasználhatónak tartották akár Bethlen ellen is. Most pedig térjünk rá arra, miképpen is merült fel Borsos naplójában Magyarország és Erdély szétválasztásának kérdése. Bethlen követei (Balassi Ferenc, Korláth István, Báli csausz tolmács és Borsos Tamás) 1620. január 13-án látogatást tettek II. Oszmán szultán tanítójánál, Omer hodzsánál. A hodzsa nagyon barátságosan fogadta a követeket, és megígérte, hogy segít abban is, hogy Korláth Istvánt, mint Magyarország követét a szultán fogadja. (Borsos keserűen jegyezte meg, hogy ezekből semmi sem lett). Innen továbbmentek a muftinak nevezett méltósághoz, amely a sejhüliszlámot takarja. Ekkor Hadzsi Mehmet Eszad efendi töltötte be ezt a hivatalt, aki I. Ahmed és Musztafa után már a harmadik szultán, II. Oszmán idején is pozíciójában maradt.121 A sejhüliszlám szintén örömmel fogadta a követeket, és kifejtette, hogy Bethlen koronázásának hírét várják, mert csak akkor lehet megszakítani a diplomáciai kapcsolatot II. Ferdinánddal, ha már nem ő a magyar király. Végül pedig titoktartási fogadalom mellett egy nagyon bizalmas információt mondott el a megbízottaknak. Először is feltette a kérdést. Ha Bethlen király lesz Magyarországon, akkor ki lesz a vajda Erdélyben? Vagy azt is magához akarja Bethlen csatolni? Erre Balassi Ferenc azt állította, hogy a korábbi szokás szerint Erdélyben vajdának kell lenni.12 2 Mielőtt folytatnám a gondolatmenetet, a fenti válaszhoz azt a történeti magyarázatot fűzném, hogy 1540-ig a Szapolyaiak esetében és később is a Habsburg magyar királyok idején, ha egy közös uralkodó alatt állt a két ország(rész), ezt a kormányzati formát használták. így a választ úgy kell értelmezni, hogy a magyar király minden esetben gondoskodik egy Erdélyben székelő helytartóról, vajdáról.) Folytatva a sejhüliszlám titkos beszámolójának értelmezését, Eszad efendi egy régi szultáni tervet ismertetett: Valamikor I. Ahmed uralkodásának idején (1603-1617) az erdélyiek kérték a szultánt, hogy mivel az országban három nemzet van, ezért mindháromnak adjon külön-külön vajdát, hogy így mindegyik nemzet a saját adóját hozza be a Portára. Akkor úgy hallatszott, hogy Balassi Ferenc a legnagyobb úr, őt akarták a székelyek vajdájává tenni. A sejhüliszlám a beszélgetés közben felajánlotta a címet Balassinak, aki visszautasította azt, hivatkozva az erdélyi szokásokra, és Szülejmán szultán ahdnáméjára. A muszlim vallási vezetőt azonban nem lehetett eltéríteni, és arra kérte Balassit, hogy ha a nagyvezír előtt felmerül a kérdés, akkor fogadja el a felkínált méltóságot.12 3 Borsos naplójának folytatásából úgy tűnik, hogy a hallottakat azonnal összekötötték Iszkender pasa és Graziani Bethlen-ellenes szervezkedésével. Meg is jegyezte Borsos: feltűnő, hogy amikor a sejhüliszlám előtt elkezdték Grazianit szidni, nem volt hatása. Az erdélyi követ később még azt fűzte az addigiakhoz, hogy amikor Benkner, Nemes Balázs és Csorna György Báthory Gábor 121 Ismail Hámi Dani§mend: Osmanli Devlet Erkâm. Izahli Osmanli Tarihi Kronolojisi. §eyh ül-islámlar. V Istanbul 1971. 121. 122 Borsos T.: Vásárhelytől i. m. 391-392. 123 Uo.
