Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK BETHLEN GÁBORRÓL - Papp Sándor: Bethlen Gábor, a Magyar Királyság és a Porta (1619-1629) IV/915
944 PAPP SÁNDOR tul adta a fejedelem, hogy szent Mihály napig (1620. szeptember 29.) érvényes a fegyverszünet közte és II. Ferdinánd között.111 Bethlen levelének utolsó bekezdései egy nagyon érdekes és a magyar történetírásban többször eltérően értelmezett, hatásában jelentős problémakört érintenek: nevezetesen, hogy az oszmán államjogi felfogás szerint elképzelhető-e az erdélyi fejedelem uralma alatt Magyarországnak (vagy területének egy részének) és Erdélynek az egyesítése. Az 1619-1620-as évek iratanyagában és elsősorban Borsos Tamás konstantinápolyi állandó ügyvivőnek naplójában arra utaló leírást olvashatunk, amely szerint a Porta ezt nem nézte jó szemmel. A szakirodalomban többnyire megrögzült egy olyan vélemény, hogy a két országrész egy kézben túlságosan nagy hatalmat jelentett volna, veszélyes lett volna a magyarországi török uralomra, ezért ezt a lehetőséget már elméleti szinten is elvetette a török udvar.11 2 Péter Katalin fogalmazott meg a fentiekkel szemben ellenkező véleményt,113 és az alábbiakban én is erre készülök. Módszertani szempontból azt a kérdést kívánom tisztázni, hogy a Borsos Tamástól elterjedt vélemény pontosan honnan ered, lehet-e azt a Porta, tovább menve az Oszmán Birodalom vezetői sarkalatos állásfoglalásának tekinteni, vagy talán egy jól körülhatárolható politikai csoport időhatárokhoz kötött érdeke tükröződik benne A kérdés tárgyalását azért tartom ide illesztendőnek, mert maga Bethlen tudósít arról, hogy miket is tudott meg a fentiekről. Lehet-e egyesíteni egy kézben Magyarországot és Erdélyt? A fentiekben már jeleztem, hogy az az általánosítás, hogy az oszmánok idő és térbeli korlátoktól függetlenül mindig ellenségesek a Habsburg Monarchiával szemben, és minden együttműködés, érdekazonosság kizárható, nehezen tartható. Azoknak a méltóságoknak, akik rendszeresen tartottak kapcsolatot a másik oldal tisztviselőivel, érdekükben állt a kialakított status quo fenntartása, így gyakran összefogtak, ha valaki ezt megzavarni készült. Ennek alátámasztására megemlíthető például, hogy Mehmed pasa kanizsai beglerbég 1621. január 8-án kelt magyar nyelvű levelében arra kérte II. Ferdinánd királyt, hogy a konstantinápolyi követségén keresztül járjon el érte a Portán, mert az új budai beglerbég, Szúfi Mehmed mindenáron le akarja őt váltatni.114 A felvázolt összetett kapcsolatrendszer 1619-ben a lengyel határvidéken is kimutatható. Iszkender pasa, aki Özü beglerbégjeként a moldvai, krími és len-111 Oklevelek Bethlen i. m. 197-213. 112 A Szekfű Gyula által felvetett tételt a magyar történetírás szinte minden kétely nélkül elfogadta, és bekerült a nemzetközi szakirodalomba is. 113 Péter K.: Bethlen Gábor magyar királysága i. m. 1028-1060. 114 ÖStA HHStA Turcica Kt. 108. Konv. 2. (1620). fol. 1-2.; A fenti levélből látszik, hogy Gévay Antal adata, amely szerint 1621. február közepén nevezték ki a budai pasát, nem lehet jó. Gévay A. : A' Budai i. m. 25. A pasa biztosan nem volt sokáig a hivatali helyén, elgondolkoztató azonban, hogy már egy évvel korábban, 1619. január 25-én is úgy címeztethette magát, mert helyettese, Ali is olyan címzést használt maga számára, mint Mehmed, a leendő budai pasa kajmakámja. (A pasa kinevezése bizonyára már megtörtént, csak még várakozott Konstantinápolyban.) ÖStA HHStA Turcica Kt. 108. Konv. 1. (1619). fol. 5-6.
