Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK BETHLEN GÁBORRÓL - Papp Sándor: Bethlen Gábor, a Magyar Királyság és a Porta (1619-1629) IV/915
BETHLEN GÁBOR, A MAGYAR KIRÁLYSÁG ÉS A PORTA (1619-1621) 943 Bethlen mindezek ellenére továbbra sem mondott le a magyar királyságról, hiszen küszöbön állt egy új, mindennél nagyobb szabású követség elindítása a Portára, amelyben a magyarok mellett a szövetséges országok képviselői is részt vettek. A fejedelem úgy gondolta, hogy ez a reprezentatív követség meg fogja győzni a Portát, hogy eddigi óvatos magatartását adja fel, és a sikeres diplomáciai misszió utat enged neki is a magyar koronához. Az új követségen keresztül írásban kívánta beadni azokat az okokat, amelyek rákényszerítették a Habsburg-házzal való kenyértörésre. Bethlen állandóan ugyanarra az érvrendszerre építette tervét: azt akarta a török kormányzattal elhitetni, hogy a Habsburg-oszmán békék nem a szultánok és a német-római császárok között születtek meg, hanem minden esetben a magyar királyokkal. Ha II. Ferdinánd nem lenne magyar király többé, akkor a béke rá nem is érvényes, hanem visszaszáll az országra: „ő hatalmassága [a szultán] a magyar nemzettel való frigyet tartsa meg, Ferdinándért ne vesse meg, akivel ő hatalmasságának semmi frigye nincsen." Mivel a cseh rendek és a konföderált országok is készülnek egy díszes követséggel, tájékozódás végett egy futárt küldtek megtudni, hogy egyáltalán mire számíthatnak a Portán. A követeinek a fejedelem azt az utasítást adta, hogy a nagyvezírtől szerezzenek egy szép levelet mind Magyarországnak, mind a szövetséges rendeknek címezve, amely azt fejezi ki, hogy az, aki a Portához fordul, kétségtelenül segítségre talál. Ugyanakkor a szultán nevében jöjjön egy úti passzus, amely egyben assecuratoria is, tehát a hit-, illetve biztosíték-levél szerepét is betölti. A budai pasának pedig küldjenek utasítást arra nézve, hogy a követséget lássa el illendően élelemmel és szállítóeszközökkel.108 Bethlen Gábor megpróbálta a Portát olyan információk kijuttatásával megzsarolni, amelyek szerint, ha a szultán nem áll mellé, akkor kénytelen lesz az eddigi szövetségi rendszerét feladni, és a konföderált országok, akik az eddig vívott oszmánellenes hadjáratok anyagi terheit viselték, visszakerülnek a Habsburguralom alá, és Ferdinánddal — aki a törökök ellenségeivel van kapcsolatban és rokonságban — túlerőt képeznek. Jelezte ugyanakkor, hogy ő akkor is szerencsésen fog kijönni a háborúból, ha a Porta nem mozdul, hiszen Ferdinánd mindent megtesz azért, hogy megbéküljenek egymással. így a Porta döntésének következményei már nem őt fogják terhelni. Ferdinánd a békéért a Fátráig odaadná neki Magyarországot, a Tiszántúlt Ecseddel, Munkáccsal és Kállóval örökjogon neki adományozná, továbbá megkapna egy sziléziai hercegséget, Csehországból 200.000 forintot érő várat és birtokot, és a magyar és az erdélyi fejedelmi cím mellé a birodalmi hercegi címet is.10 9 Ezzel kapcsolatban megjegyezendő, hogy Bethlen nem szépítette az ígéreteket, a január 16-án kelt említett fegyverszüneti megállapodások nagyjából valóban a fentieket tartalmazták.11 0 A hosszú levél végén tudba, december 14-én, tehát a levélben írtaknak megfelelően fogadta őket a nagyvezír. Korláth levelében pontatlanságok találhatók. Mint az okmányból kiderül, betegeskedett, és csak a levél írása körül, a mai dátumozás szerint december 23-án nyerte vissza egészségét. Valószínűleg íráshiba, hogy a szultán audienciájáról írt, hiszen csak a nagyvezír fogadta, és nem 10-én, hanem december 14-én. A dátum elírása írás vagy másolati hibából keletkezett. A két jelentés tartalma azonban kizárja a hamisítást. 108 Oklevelek Bethlen i. m. 197-213. 109 Uo. 110 Pray, G - Miller, I. F.: Gabrielis Bethlehenii. i. m. I. 108-115.
