Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK BETHLEN GÁBORRÓL - Papp Sándor: Bethlen Gábor, a Magyar Királyság és a Porta (1619-1629) IV/915
942 PAPP SÁNDOR ről. Beszámolt a pozsonyi országgyűlésről, amelynek olyan üzenete volt, hogy a magyar rendek még mindig — a béketárgyalások megindulása ellenére is — készek őt királlyá választani. Bethlen diplomáciája és propagandája szép sikereket ért el, néha azonban arról az oldalról zavarták meg meggyőző munkáját, amelyről egyáltalán nem számított. Fentebb már jeleztem, hogy Starzer konstantinápolyi ügyvivő saját emberével kísértetett egy török megbízottat még november elején Bécsbe, akinek a feladata a tájékozódás volt. Nem tartom azonban lehetetlennek, hogy a Porta így is ki akarta fejezni békeszándékát. Bethlen a követeihez írt levelében részletesen beszámol a csausznak nevezett török megbízott káros tevékenységéről. Állítólag Bécsben Lipót főherceg előtt esküdözött, hogy a Porta nem akarja a békét megsérteni, a magyarok törekvését nem fogja támogatni. A bécsi török követjárás híre a királykoronázásra kész magyar urakat elbizonytalanította. Bethlen haragosan tette hozzá, hogy a magyarországi betörés előtt megkérdezte a nagyvezír véleményét, és ha akkor szabad kezet kapott, most miért hagyják a törökök cserben: „nagy hazugságban maradtam" - írta. A pozsonyi országgyűlés — Bethlen szerint — már azon is aggodalmaskodni kezdett, hogy a támadás miatt a szultán is megharagszik a magyarokra és a konföderált országokra, és akkor kettős szorításba kerülnek. Végül ezek az okok kényszerítették arra az erdélyi fejedelmet, hogy a kitűzött koronázást elhalasszák.106 Tegyük hozzá: Bethlennek teljes mértékben igaza volt. Amikor Balassi Ferenc 1619. december 16-án keletkezett jelentését elolvasta, illetve összevetette azokkal az információkkal, amelyek Bécsből jutottak hozzá, a törökök részéről még személyes megbüntetése sem volt valószínűtlen. A követjelentés szerint a nagyvezír (Mehmed pasa) december 14-én fogadta őket, és nemtetszését fejezte ki Bethlen hazugságai miatt. A nagyvezír olyan információk birtokába jutott — feltehetően a béke fennmaradása mellett kiálló magyarországi pasáktól —, amelyek szerint nem is az ország hívta be az erdélyi fejedelmet, mint ahogy Mikó Ferenc jelentette, hanem csak néhány ember és a dunántúli urak közül se csatlakozott hozzá senki. A királyválasztás is azért maradt el, mert az urak mind eloszlottak a pozsonyi gyűlésből. Felhozta a nagyvezír, hogy Lippát sem jó szándékából adta át, hanem csak Homonnai Drugeth György támadásától való félelmében. Ám Korláth István sem tekinthető Magyarország követének, hanem csak Bethlen „hazugságai" közvetítőjének. így Balassi Ferenc már attól is tartott, hogy haza sem engedik őket, hanem börtönbe zárják. Különösen Iszkender pasa érkezésétől tartott, aki ha beérkezik a Portára, bizonyára ellenük fog dolgozni. Korláth december 23-án kelt jelentése újabb adalékokkal szolgált a fentiek mellé.10 7 106 Oklevelek Bethlen i. m. 197-213. 107 Szalay László: Galantai gróf Esterházy Miklós Magyarországnak nádora. I. Pest 1863. 99-103., 104-107.; Péter Katalin kifogásai az okmányok hitelességét illetően megalapozatlanok. Péter K. : Bethlen Gábor magyar királysága i. m. 1029. : 5. jegyzet. A levelekben több tisztázatlan dolog merül fel, amelyek hitelességüket valóban beárnyékolják. Balassi Ferenc a régi naptárt használta. Levele tehát a régi naptár szerint december 6-án, ténylegesen 16-án keletkezett. Érkezés után negyednapra szemben voltak a nagyvezírrel, de a szultán nem fogadta őket. Mint fentebb jeleztem, több adat amellett szól, hogy a mai naptár szerint december 11-én érkeztek meg Konstantinápoly-
