Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK BETHLEN GÁBORRÓL - Papp Sándor: Bethlen Gábor, a Magyar Királyság és a Porta (1619-1629) IV/915
BETHLEN GÁBOR, A MAGYAR KIRÁLYSÁG ÉS A PORTA (1619-1621) 941 után engedték meg a magyar követnek, hogy csatlakozzon erdélyi kollégáihoz." Azt a tényt, hogy II. Oszmán ténylegesen érdeklődött a magyar ügyek iránt, mutatja Toldalagi Mihály naplója, amely szerint a szultán még a főváros előtt találkozott röviden a követséggel, és egy nagyobb mennyiségű aranypénzzel meg is ajándékozta tagjait.10 0 Balassinak még egy, a törökök által nagyon kultivált feladatot is el kellett végezni. O szállította be az évi erdélyi adót. 1620. április 9-ig tartózkodott Konstantinápolyban. Na'îmâ török krónikás a nagyvezír és az addigi admirálisi címet és beosztást (kapudân-i deryá) viselő Güzeldzse vagy Cselebi Ali pasa ellentétére vezette vissza azt, hogy II. Oszmán szultán ismételten leváltotta a nagyvezírt, és helyette 1619. december 23-án kinevezte Ali pasát.101 A birodalom második legmagasabb posztján bekövetkező változást előre lehetett látni. Az erdélyi követnek, Borsos Tamásnak korábban már említette Gürdzsí Mehmed pasa, amikor az Iszkender pasára és Gaspar Grazianira, az akkori moldvai vajdára panaszkodott, akik — mint fentebb is láttuk — Bethlen terveit próbálták keresztezni: „leszen oly ember, hogy igen hamar meggyúl a gatya az seggin Gáspár bégnek."10 2 Az új nagyvezír láthatólag sokkal komolyabban vette a magyarok terveit. Bár a fejedelemhez csatlakozott magyar rendek 1620. január 8-án, a pozsonyi országgyűlésen felajánlották Bethlen Gábor számára a magyar királyi méltóságot, ezt ő nem fogadhatta el, ezért csak a fejedelmi címet használta. Az 1619. decemberi Bethlen-levél tehát arra utal, hogy már ekkor megérkeztek Pozsonyba II. Ferdinánd követei, akikkel megkezdődtek a tárgyalások. Ennek eredményeképpen létrejött az első fegyverszünet, amelynek ratifikációját a király és a fejedelem egyaránt 1620. január 16-án írta alá Bécsben, illetve Pozsonyban.10 3 Ebből az új szituációból kiindulva Bethlen újabb követutasítást küldött Konstantinápolyba. Az okmány datálásából látszik, hogy időközben el is hagyta Pozsonyt, és Kassára vonult vissza. Az okmányból kiderül, hogy Pozsonyból három levelet küldött már a követeinek, választ viszont csupán egyet kapott.10 4 A követek jelentése Borsos Tamás beszámolójával együtt kellett, hogy megszülessen még 1619 decemberének végén, mert az állandó portai ágens levele az 1619. esztendő utolsó okmányaként került a követi naplóba.10 5 Mivel a fejedelem nem volt biztos benne, hogy a követei minden fontos információt megkaptak, visszamenőleg tájékoztatta őket az eltelt idő eseményei-99 Khevenhüller F. Ch.: Annales Ferdinandei i. m. EX2. 718.; Borsos T.: Vásárhelytől i. m. 378. 100 Tholdalagi Mihály emlékirata. Szerk. gróf Mikó Imre. In: ETA I. 227.; Bethlen Gábor krónikásai. Krónikák, emlékiratok, naplók a nagy fejedelemről. Szerk. Makkai László. Bp. 1980. 140. 101 Na'îma, M.: Târih i. m. II. 450^451.; Daniçmend, 1. H.: Osmanh Devlet Erkâni, 30.; Jelezni kívánom, hogy az európai források pár nap eltéréssel jelzik a nagyvezír leváltását: 1619. dec. 26.: Khevenhüller, F. Ch.: Annales Ferdinandei i. m. IX2. 718.; 1619. dec. 24.: Borsos T.: Vásárhelytől i. m. 378. 102 Borsos T.: Vásárhelytő i. m. 372. 103 Pray, G. - Miller, I. F.: Gabrielis Bethlehenii. i. m. I. 108-199. Nr. XXII-XXIII. 104 Oklevelek Bethlen Gábor MDCXIX-XXI. hadjárata történetéhez. Kiad. Szilágyi Sándor. Magyar Történelmi Tár 4. (1857) 197. 105 Borsos T.: Vásárhelytől i. m. 379-387. A fent említett okmányokat Bonyhai András hozta Pozsonyba.
