Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK BETHLEN GÁBORRÓL - Papp Sándor: Bethlen Gábor, a Magyar Királyság és a Porta (1619-1629) IV/915
BETHLEN GÁBOR, A MAGYAR KIRÁLYSÁG ÉS A PORTA (1619-1621) 937 szót feltételezésem szerint cserkesznek kell értelmeznünk. A nagyvezír a magyar határvidéki csapatokat ugyanakkor készenlétbe helyezte.8 5 Feltételezhető, hogy ezek a téves adatok szintén Bethlen propagandájának a részei voltak, aki azzal is félelmet akart kelteni, hogy török segéderővel rendelkezik. De az ellenkezője sem zárható ki: azaz, hogy a Habsburg-ellenpropaganda a kereszténység örök ellenségével való fegyveres összefogással kívánta befeketíteni a fejedelmet. A szultáni esküszöveg hatásához hasonlóan tehát e kérdés is még további tisztázásra vár. Bethlen Gábor nagyon elégedetlen volt a fejleményekkel, hiszen a cseh rendek — még a fejedelem magyarországi hadjárata elején — ígéretük ellenére nem őt, hanem V Pfalzi Frigyest, az ún. „téli királyt" (Winterkönig) választották meg uralkodójuknak (1619. aug. 26.).86 Miközben a fejedelem a propaganda és politika eszközeivel megkísérelte előkészíteni a királysági elitben és társadalomban a királykoronázását, szükségét érezte, hogy a Porta az eddigi szóbeli Ígéreteken túl aktívabban lépjen fel mellette. Ennek elmaradása esetén ugyanis kétséges volt a vállalkozás kimenete. Amíg nem volt egyértelmű Konstantinápoly döntése, hogy valóban kiállnak mellette, addig nem akarta megválasztatni és megkoronáztatni magát magyar királlyá. Ennek elérése érdekében így újabb követséget küldött az oszmán fővárosba. Ekkor írt követutasításából ismerhetjük meg, miképpen akarta Bethlen a békét a két birodalom között felszámolni, és hogyan akarta az oszmánokat belerángatni egy Bécs-ellenes háborúba. Ez az első okmány, amely az erdélyi fejedelem utasításai közül a hadba szállás óta fennmaradt és Balassi Ferenc számára íródott. Eredeti magyar változata jelenleg nem ismert. A legautentikusabb példány az az olasz nyelvű szöveg, amely az eredeti levél török fordításából keletkezett. Feltételezem, hogy a többi latin és német változat mind az olasz szövegre megy vissza. Ez a példány a bécsi Hadilevéltárban található, és olyan megjegyzések szerepelnek rajta, amelyek a dokumentum létrejöttével állnak kapcsolatban, melyeket viszont hiába keressük a Londonban fennmaradt latin nyelvű kéziraton,8 7 vagy pedig Pray György kiadásában. (Ez utóbbi szövege szintén a bécsi példány későbbi másolatának nyomtatott változata.)88 Az olasz szöveg szerint: „D'vna litera seritta in linqua Vngaria dal Bethlehem Gabor al suo Ambassiatore a questa Porta Balassi Fere nz. Di Posonio Ii 6. délia Luna Muharrem Lpontosan 1619. dec. 13.], cióe nel mese die Novembrie, L'anno 1619. Tradotta die Turc in Italiano, Ii 12 délia Luna die Issefer [pontosan 1620. jan. 18.], cióe nel mese die Genario, L'anno 1620,"89 85 Khevenhiiller, F. Ch.: Annales Ferdinandei i. m. EX2. 689. 86 Pfalzi Frigyes és felesége cseh királlyá és királynévá koronázására 1. Khevenhiiller, F. Ch.: Annales Ferdinandei i. m. IX2. 628-629. 87 National Archiv, London [a továbbiakban NA]; Public Record Office [PRO], State Paper [SP] Türkey (97/7) fol. 201.; Az angliai magyar vonatkozású források megkerülhetetlen katalógusát Kurucz György állította össze: György Kurucz: Guide to Documents and Manuscripts in Great Britain Relating to the Kingdom of Hungary from the Earliest Times to 1800. London 1992. 88 Pray, G - Miller, I. F.: Gabrielis Bethlehenii. i. m. 78. 89 ÖStA KA H KR Akten Exp. 1620. Aug. Nr. 22.
