Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK BETHLEN GÁBORRÓL - Papp Sándor: Bethlen Gábor, a Magyar Királyság és a Porta (1619-1629) IV/915
938 PAPP SÁNDOR Az idézetből kiderül, hogy az okmányt Bethlen Gábor követének, Balassi Ferencnek küldte magyarul hidzsra szerint 1029. muharrem 6-án, amely azonban nem 1619 novemberének, hanem december 13-ának felel meg. Törökről olaszra Damiani 1029. szefer hónap 12-én fordította le a szöveget, amely 1620. január 18-ára esik. Ez összevág Borsos Tamás naplójának adataival, amely szerint Balassi Ferenc rendkívüli követ Toldalagi Mihály kíséretében a gregorián dátumozás, tehát az új naptár szerint 1619. december 11-én érkezett meg Konstantinápolyba.9 0 Az a tény, hogy a fejedelem magyar levelét törökre fordították, amelyet azután a Habsburg-követség megszerzett, és valamely európai nyelvre átültetett, teljesen szokványos metódusa a korabeli diplomáciai gyakorlatnak. A Magyarországról érkezett okmányokról a pécsi renegát Zülflkár évtizedeken keresztül készített török fordítást, ezeket azonban időnként átjátszotta a Habsburg-követség kezére. Egy a Függelékben teljes terjedelmében közölt eredeti Bethlen-levélen még Zülflkár török jelzete is olvasható, hogy mely napon készítette el a fordítást. A magyar renegát „ügynöki" múltját mutatja, hogy a kérdéses levél jelenleg a bécsi Hadilevéltárban található.9 1 Mielőtt a követutasítás szövegét ismertetném, fel kell a figyelmet hívni arra, hogy az eddig is sokszor emlegetett Franz Christoph Khevenhüller Annales Ferdinandei című munkájában egy kicsit rövidítve, de a dokumentum minden jelentősebb részletét tárgyalva német fordításban kiadta a tárgyalt instrukciót. A német változat, bár tartalma szerint pontosan követi a fent ismertetett példányokat, annyiban eltér, hogy az okmány címzettjének nem Balassit, hanem magát a szultánt tette meg. Az alábbiakban erre a változatra fogok hivatkozni, a kérdéses helyeket persze összevetettem a többi példánnyal is. A követutasítás szokás szerint azzal kezdődik, hogy reagál Borsos Tamás nemrégiben megérkezett jelentéseire, amelyeket Angyalosi Mihály (a követutasítás szövegében Niclos Miha-ként említve) október 25-én hozott el Konstantinápolyból.9 2 Az egész szöveg alaphangulata Bethlen Gábor Porta iránt mutatott hűségének kifejezése volt („er Gabor sey der Ottomanischen Porten aufrichtiger beständiger Sclave und Diener"). A szövegből úgy tűnik, hogy Bethlen a török késlekedését a nagyvezírnek tudta be, és rá hárította annak az ódiumát is, hogy sem magyar, sem cseh királynak nem koronázták meg („da ihnen der Groß-Vezir nicht gehindert, wollte er ietzt nicht allein in Ungarn, sondern auch in Böheimb ein gecrönter König seyn "). Ennek köszönhető, hogy egy 22 éves fiatalembert választottak a csehek királyuknak, akivel azonban rendszeres követjáráson keresztül a viszonya nagyon jó. A Habsburg-ellenes felkelés elején világos volt, hogy az 1619. július 31-én Prágában konföderált országok (Confoederatio Bohemica), Csehország, Morvaország, Szilézia, Alsó- és Felső-Lausitz ügye szorosan össze fog kapcsolódni Magyarországgal. A tárgyalt követutasításban Bethlen nagy figyelmet fordított arra, hogy a kirobbant európai háború 90 Az érkezés dátumát a Habsburg-követségi anyagokat feldolgozó Khevenhüller is megerősíti: Khevenhüller F. Ch.: Annales Ferdinandei i. m. IX2. 718. 91 ÖStA KA HKR Akten Exp. 1620. Aug. Nr. 22. 92 Vö. Borsos T.: Vásárhelytől i. m. 341.; a Khevenhüllernél kiadott változatból Borsos és a korábbi levelezés említése kimaradt.
