Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK BETHLEN GÁBORRÓL - Papp Sándor: Bethlen Gábor, a Magyar Királyság és a Porta (1619-1629) IV/915
BETHLEN GÁBOR, A MAGYAR KIRÁLYSÁG ÉS A PORTA (1619-1621) 931 nyitotta Kassa kapuit és a hajdúk más erdélyi csapatokkal egyesülve sorra vonultak be a felső-magyarországi megyékbe. Arra a kérdésre, hogy a fejedelem tulajdonképpen mit is akar, nem csak a bécsi udvar nem tudott egyértelmű választ adni, hanem saját emberei, de még a portai méltóságok sem. A viszonylagosan jónak mondható forrásbázis ellenére a kor kutatójának is komoly feladat az egymást követő tervek és célok sorba rendezése és értelmezése.6 9 Mindezek tisztázására az egyik legnagyobb segítséget a Portára küldött különféle követutasítások nyújtják. Ezek vizsgálatánál is felmerül persze némi forráskritikai nehézség. Bonyolítja a kérdést, hogy például a legkorábbi okmány nem eredeti szövegében, hanem átdolgozásokban, különböző nyelvű fordításokban maradt fenn. A magyar király és az erdélyi fejedelem konstantinápolyi követségének kapcsolatában a törés 1619 szeptembere és októbere fordulóján következett be. Addig jól kijöttek egymással, többször összejártak, együtt ettek ittak. Azután, hogy október 12-én megérkezett II. Ferdinánd szeptember 9-ei, frankfurti császárrá koronázásának híre, illetve Bethlen támadásának sikere, a viszony azonnal megfagyott.7 0 A magyarországi események híre Angyalosi Mihály küldött útján vált ismertté, de előzményének számított a fejedelemhez csatlakozott magyar rendektől érkezett Liptay Imre követsége is.7 1 Michael Starzer követ a tényeket a következőképpen ismertette a bécsi udvarral: „Amely a gonosz, visszataszító hírekből veszélyes [a következő]: megjöttek az erdélyi és a magyar praktikák. Ezek mindegyikét két különböző, jelen hónap harmadikán és hetedikén elindított kurír ő császári felségének kötelező alázatossággal bejelentette. Ami még időközben félelmetes lehet, az Bethlen Gábor és Deák Mehmed temesvári pasa egyesülése, amely ténylegesen kellemetlen, amely a szent békesség szempontjából hátrányos és méltánytalan cselekedetek előfutárának számít."72 Az említett Deák Mehmed pasa már nagyon régi ismerőse volt a fejedelemnek, ők ketten biztatták 1604 tavaszán Bocskai Istvánt, hogy lépjen fel fegyveresen az erdélyi fejedelemségért, együtt vettek részt 1612-ben Báthory Gábor megbuktatásában, illetve közösen támogatták Ghiczy András fejedelmi terveit. Ugyancsak közös akciónak számított, amikor Bethlen 1616-ban Deák Mehmed kezébe adta át Lippa várát. A pasa ekkori feladata arra terjedt ki, hogy Bethlennel a kialakult hatalmi helyzetről tárgyaljon Erdélyben. Mikó Ferenc fentebb említett 1619. júliusi portai missziója idején Konstantinápolyban tartózkodott, és vele együtt utazott el Magyarországra. A források szerint úgy tűnik, hogy Bethlen-69 Péter Katalin meg is jegyezte tanulmányában, hogy nem biztos az, hogy egyszer valaha is megtudjuk, mi is történt 1620-ban. 70 Borsos T.: Vásárhelytől i. m. 344. 71 Uo. 331. 72 „Waß allie von bößen widerwertigen Zeittungen, geferlich: Sibenbürgen vnnd Vngarischen Prakticken einkhommen, desßen edles wirdt E: Köng: Mt: durch Zwein Vnderschiedlich vom dritten vnnd Sibendten disß abgefertigte Currier in schuldigister Vnderthenigkhait bericht worden. Dieweiln nun Zubefürhten es mechte wegen Zusammenstoßßung deß Bethlehem Gábors vnnd Diak Mehmet Bassa Zue Temeschwar ain wirckliche Vngelegenheit vnnd Zue nachteil deß heyligen Friedens Vngebührende thättligkhait fürgeloffen sein..." ÖStA HHStA Turcica Kt. 108. Konv. 1. (1619) fol. 145-150. Feltehetően Michael Starzer beszámolója.
