Századok – 2011

KÖZLEMÉNYEK BETHLEN GÁBORRÓL - Papp Sándor: Bethlen Gábor, a Magyar Királyság és a Porta (1619-1629) IV/915

932 PAPP SÁNDOR nek meg kellett volna várni még Erdélyben a vele való találkozást és tárgyalást, ő azonban megérkezése előtt megindította a támadást. A Habsburgok állandó portai követe nagyon tehetségesen kezdett a nehéz ügyek rendezéséhez. Bár a hírek ellentmondásosak voltak, a leghihetőbbnek azt tartotta, hogy „Deák Mehmed, a temesvári pasa csatlakozott Bethlenhez, s ez [Bethlen] Karakas Mehmed vezírtől, a budai pasától segítséget kért."73

Molardt azonnal tiltakozott a nagyvezírnél a szokatlan veszteségek miatt, és azért, ahogy az oszmánok a békét „betartják" („super emergentibus damnis et sanctae pacis praeiuditio"). A magyarországi török méltóságok a béke fenntartása és Bethlen akciójának leállítása mellett voltak. A budai pasa arról tájékoztatta a Portát, hogy II. Ferdinánd a békét be kívánja tartani. A nagyvezír annak ellenére, hogy Bethlen szándékaival tisztában volt, a béke megsértésének a következményeit nem akarta magára vállalni, ezért egy megbízható embert küldött Magyarországra, hogy az ottani helyzetről informálódjon. Starzer portai ügyvivő török tolmácsa, Nicolo Pazzi elkísérte útjára az oszmán megbízottat.74

Ennek a később csak „csausznak" nevezett megbízottnak a bécsi feltűnése, ottani szereplése és kijelentései a béke mellett és Bethlen ellen — mint látni fogjuk — lényegesen befolyásolták az eseményeket. Ludwig von Molardt a török megbízott távozását követő tizedik napon, vagyis szeptember 19-én részletes jelentést küldött Bécsbe. Véleménye szerinte II. Ferdinánd császár legnagyobb ellensége egy sor valótlanságot és hazugságot terjesztett el a Portán. „O császári felségének ez nem maradhat a legalázatosabban és leghűségesebben jelentés nélkül, hogy a szerencsésen végbement római [császárrá történő] koronázás örvendetes híre éppen a legjobbkor érkezett meg, mivel az erdélyi követ, ismételten nyilvánvaló csalárdságot terjesztett ő császári felségével szemben és a tartós béke fennmaradása ellenére. Később pedig komolyan azt is állította, hogy ő császári felsége dolgavégezetlenül tért vissza Frankfurtból Grazba, majd elhunyt. Másrészt azt is mondta, hogy Csehországot és Magyarországot ő császári felsége arra fogja kényszeríteni, hogy ezek bálványokat imádjanak, és hogy Bethlen Gábort az urak az országukba hívták, és jelenleg 15.000 előkelő magyar úr várja érkezését Pozsonyba, hogy királlyá koronázzák."75

Az erdélyi követ, Borsos ugyanakkor azt is kétségbe vonta, hogy a császár a békét ténylegesen fenn kívánja tartani. 73 „Diak Mehmet Bassa von Temesvár zu den Bethlen Gabor gestossen, und dieser an Vizir Caracass Mehmet Bassa zu Ofen Hilf begehrt haben solle." Pray, G - Miller, I. F.: Gabrielis Bethlehenii. i. m. 56. Konstantinápoly, 1619. okt. 9. Ludwig von Molardt jelentése II. Ferdinándnak. 74 Uo. 75 „Solle auch Euer kaysl. Majestät allerunterthänig gehorsamst nicht unbericht bleiben, dass die fröhliche Zeitung der glücklich vollbrachten Römischen Krönung gleich zur rechten Zeit, da obengedeuter Siebenbürgische Agent, augenscheinlich große Falschheiten wider Euer Kayserl. Hocheit, und beständige Erhaltung des Friedens, hin und wider auspossen, ankommen. Dann er ernstlingen vermeldet, dass Euer kayserl. Majestät von Frankfurt unverrichter Sachen nach Gräz zurückreisend ... mit Tod abgangen. Fürs andere, die Böheimb und Ungarn werden Euer kayserl. Majestät dieselben zu Anbettung der Götzen zwingen, sie aber einen Gott, und Christentum seinen Propheten zu bekennen und zuverehren gesinnet, den Bethlen Gabor seinen Herrn in ihr Land beruffen, und allbereit 15 000 Vornehme Ungarische Herrn, der königlichen Krönung halber seiner Ankunft zu Pressburg erwarten." Pray, G - Miller, I. F.: Gabrielis Bethlehenii. i. m. 44-45. Konstantinápoly, 1619. okt. 9. Ludwig von Molardt jelentése II. Ferdinándnak.