Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK BETHLEN GÁBORRÓL - Papp Sándor: Bethlen Gábor, a Magyar Királyság és a Porta (1619-1629) IV/915
930 PAPP SÁNDOR ril Movilä vajdával kötött megállapodása szövegének erdélyi példánya 1619. május 20-án keletkezett.64 A fejedelem Moldva felé is rendezett viszonyt mutatott, Rhédey Pált küldte követségbe Graziamhoz.6 5 Bethlen azonban nem csak a diplomáciában bízott. Magyarországi támadása előtt végigjárta a Keleti-Kár -pátokat, hogy a két román vajdaság felől biztosítsa, illetve több helyen lezárja, járhatatlanná tegye a szorosokat. Utakat romboltatott le, erődítményeket, falakat építtetett, hogy lovon csak ott jöhessenek be az országba, ahol ellenőrizhető az átjárás.6 6 A magyarországi támadás és Bethlen királyi ambíciói Az erdélyi diplomácia magyar-magyar relációban is hiba nélkül működött. A Bethlen és a kassai főkapitány, Dóczy András közötti levélváltás mutatja, hogy ha még sejtettek is valamit odaát a titkos tervekből, azt, hogy Bethlen tévútra vezette őket, csak azután ismerték fel, miután már megindult a katonai támadás. A felső-magyarországi főkapitány és az erdélyi fejedelem közötti levelezés egyik fő témája a hajdúkérdés volt. Mindkét fél tudta, hogy a hajdúk a lázadás szélén állnak, és valaki rejtőzködik a nyugtalankodás mögött. Mint fentebb említettem, a hajdúkat érintő híreknek, amelyek a városaik körüli erődítések leromboltatását célozták, komoly alapja volt. A Habsburg-oszmán megállapodásnak erre vonatkozó kitételét valamelyest ismerhették, és úgy tűnhetett számukra, hogy mind a három érdekelt fél, a török, Erdély és Bécs is lemondott róluk. Bethlen nem véletlenül állította, hogy azért, mert ő nyíltan jó viszonyt tart a Habsburg-hatalommal, vele szemben is ellenérzés keletkezett a hajdúk között. A magyarországi török méltóságok, akik érdekeltek voltak a béke megszilárdításában, és így a palánkok lerombolásában, bizonyára nem biztatták segítségnyújtással a hajdúkat, annak ellenére sem, hogy a Porta teljes mértékben a sajátjának tekintette a területet.6 7 Dóczy számára kézenfekvőnek tűnt, hogy Bethlen mozgatja a háttérből a szálakat, és a környékben lévő katonai tisztségviselőit, mint például Rhédey Ferenc váradi kapitányt sejtette a lázítás, dezinformálás mögött. Bethlen azonban meggyőzően tagadta a vádakat, sőt azt állította, hogy ő, mint a magyar király hű szolgája, lépésekre készült a lázadás lecsillapítására. Mint Dóczynak 1619. augusztus elején írta, a hajdúkkal az erő és a fegyver szavával lehet csak tárgyalni.6 8 A meggyőző sorok lejegyzése után már csak húsz napra volt szükség, hogy mindenki számára világossá váljon a mozgalom éle és az erdélyi fejedelem tényleges szándéka: Bethlen szövetségese, Rákóczi György szeptember 5-én meg-64 Veress, A.: Documente i. m. EX. 184-187. 65 Uo. 192. Ia§i, 1619. jún. 11. Rhédey Pál Frank Györgynek Besztercére. 66 Bethlen Gábor némely levelei, eredetiből másolva Tunyogi Csapó József társasági 1. tag által. MTA Kézirattár, Magy. írod. Levelezés, ívrét. 8. szám. Nr. 4. fol. 5-7r. Kézdivásárhely, Bethlen Gábor Rhédey Ferenc váradi kapitánynak. 67 Borsos, T.: Vásárhelytől i. m. 207. 68 ÖStA KA HKR Akten Exp. 1619. Aug. Nr. 21. Gyulafehérvár, 1619. aug. 3. Bethlen Gábor Dóczy Andrásnak.
